Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1964. december 21. - 1. Előterjesztés az esti és levelező oktatásról. Előadó: dr. László Imre oktatási rektorhelyettes - 2. A Nemzetközi ismeretek szak tanterve. Előadó: dr. Réczei László tanszékvezető egy. tanár - 3. Egyebek

-9szocialista társadalomban is és amely alárendlő lényegét csak a kommunista társadalomban fogja elveszteni. Tehát arra kellene gondolni, hogy a vita arra irányuljon, hogy megmutassuk, milyen maradványai vannak az elidegenedésnek a szocialista társadalomban, de ugyanakkor viszont azt kell feltételezni, hogy a proletárdiktatúra nem forrása az elidegenedésnek és a szocializmus fejlődése az elidegenedést leküzdő erőként jön számitásba. Ez nem minden hozzászólásban futott kifejezésre ^igy a vita továbbfolytatásával ^apcseia-t-crs problémák merülnek fel elsősorban. A nacionalizmus kérdése: A vitában sok szó volt róla, de kevés uj szempont merült fel. Szirmai elvtárs hangsúlyozta, hogy a nacionalizmus nálunk a kispolgári nézetek középpontjában áll. A vitában volt olyan hang is, hogy nehéz azt állitani, hogy a racionalizmus tisztán polgári alapokra vezethető vissza, mert ott van Kina és a most felszabav;, v

tc_U. dult országok*.Erre a vitában - Nógrádi, Szirmai elvtársak és mások - azt válaszolták, hogy a marxizmus régi megállapítása, hogy a nacionalizmusnak a polgári társadalom fejlődése vetette meg az alapját, nyilván helyes és a nacionalizmus pozitiv és negativ funkciót tölthet -be. Feketeafrikában ma pozitiv funkciót tölt be, mert az imperializmus elleni harcot ösztönzi, Kinában negativ funkciója van, mert a szocializmus épitésében és a proletár internacionalizmusban veti őket vissza. Nálunk is vannak nacionalista felfogások és maradványok, ez a szocializmus teljes felépítésének legnagyobb ideológiai kerékkötője. Nálunk is megnyilvánul a nemzeti sajátosságok abszolutizálásában, a nemzeti mult idealizálása ban, szembeállítja a nemzeti sajátosságokat a nemzetközi érdekekkel, kifejezésre jut elzárkózásra való törekvésben, a gazdasági együttműködés ellenzésében, szovjetellenességben stb. A helyes álláspont az, hogy a nacionalizmust ne csak a nemzetköziséggel állitsuk szembe, hanem a hazafisággal, elsősorban a szocialista hazafisággal is. Szó került a Molnár Erik elvtárs által kezdeményezett vitára is, az osztályküzdelmek és függetlenségi harcok kérdéséről a magyar történelemben. Általában Szirmai elvtárs álláspontját helyeselték, aki azt mondta, hogy a Molnár Erik elvtárs által kifejtett nézetek pozitivuma, hogy fellép a nacionalista maradványok ellen, ugyanakkor hiba volna lebecsülni a függetlenségi harcokat Magyarországon, ezek nemcsak főúri manőverek voltak es nem volna helyes bagatellizálni a Habsburg-uralmat Magyarországon. A vita nincs lezárva. Felmerült a román nacionalizmus egyes megnyilvánulásainak kérdése is. Szirmai elvtárs zárszavában azt hangoztatta, hogy ilyen jelenségek vannak, a kérdés azonban - mint általában az ilyen jellegű kérdések - olyan, hogy alá kell rendelni a szocializmus fo érdekeinek, adott esetben a szocialista tábor egysége érdekének.