Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965
1965. július 12. - 1. Az Egyetem jelentése az 1964/65. tanévi munkáról - 2. Az MSZMP ideológiai irányelveinek feldolgozása az 1965/66. tanévben - 3. A felsőfokú közgazdasági szakiskolát végzettek tanulmányainak továbbfolytatása Egyetemünkön
-14í vf olya/nokon az alt er n 31 i v s z eminár iumok megtartása /Elmélettörténet, Világgazdaeagi ismeretek, Agrárgazdaság tan, Jog/ általában eredményesnek bizonyult. Elértünk valamelyes eredmányoicut a s z_qks_z e miná r_iu mok kifejlesztése /pl. Külkereskedelmi szak, Tanári"''B- szak /, ill. előkászitése /pl. Ipar szak, Belkereskedelmi szak/ vonatkozásában is. Rá^kell mutatnunk ugyanakkor az e tárén felmerülő problémákra, nehézségekre. A szemináriumokon számottevőbbek a szinvonalkülönbsé^ek, mint az előadásokon, ami a szemináriumvezetők felkészültségében fennálló njgyobb különbségekből ered. Problematikusnak tűnik egyes szakszemináriumok szerteágazó, egységes keretbe bajosan foglalható tematikája, ill. az egyes tárnák kidolgozását vállaló hallgatók számának aránytalansága. Időnkánt nehozségok jelentkeztek az alaptárgyi szemináriumoknak kötelező irodalommal való ellátásában, a hallgatók felkészülése pedig hullámzónak mutatkozott. Általában kevésbé bizonyultak hatékonyaknak a délután tartott szemináriumok, kivált ha ugyanarra a napra több szeminárium ás gyakorlat zsúfolódott össze; ezért is nagyobb figyalmot kell szentelnünk a tanrendek halyosett összeállítására. /Az ilyenirányú munka - az oktatási rektorhelyettes kezdeményezéséből - már folyamatban van./ A szemináriumok megtartásának fegyelme elmaradt az előadásokéhoz képest. A szakszemináriumi rendszar kiépitése, a szakdolgozatÍratás előkászitáse - uj tantervünk e szerves alkotórészeinek megvalósítása - lényegében meg előttünk álló feladatna k tekinthető. Ez a következő időszak egyik" legnehezebb," iagtfrBTD munkát igénylő oktatási teendője. Nagy jelentősége van oktatásunk gyakor1 atiasságának szempontjából is. Az egyre inkább kiiejTeszt"3ndő s z alcs zeminar i umo k egyik fő célja éppen gyakorlati szempontból jelentős szakmai kérdések önálló munkával történő tanulmányozása, gyakorlatban előforduló feladatok, ezekkel kapcsolatos intézkedések megoldása. Ipari, valamint Kereskedelmi Karunk oktatásánik fontos formáját képezik a szoros értelemben vett gya ko r1 a ti f og1alkot áso k. Szak fejlődésének néhány mozzanatáról /sajá"t~ tanmüncT yFeli es "üzemekben tartott gyakorlatok, a technológiai gyakorlatok szakositása stb./ fentebb mar szó esett. Azokon a tanszékeken /elsősorban Matematika és Statisztika/, ahol a gyakorlati foglalkozások nagy részét óraadók tartják, továbbra is az egységes szinvonal biztositasa okozta a legtöbb gondot. A tanszékek az előkészitő megbeszélések ás óralátogatások szaporításával, előre kidolgozott páldákkal igyekeztek ezen segíteni, de nem mindig teljes sikerrel. Az alacsony óradijak hátráltatják a külső gyakorlatvezetők megfelelő kiválasztását. A kérdéssel fokozott mértékben kell foglalkoznunk, - annál is inkább, mert hallgatóink nem kis. részénél éppen a fent emiitett tárgyak és különösen a matematika elsajátítása okozza a legnagyobb nehézséget. A III. éves 'hallgatók a mult év nyarán is resztvettek^ 6 hetes szakm ai gyakori iton. A gyakori\t programját a szakvezető
