Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1965. január 11. - 1. A tanárképzés rendszere és szervezete Egyetemünkön. Előadó: dr. Berend T. Iván dékán

-7• landó lenne a koncentráltabb tanulás biztosítása is. Nagyobb súlyt .kellene adni az évközi beszámolóknak és ezeket konzultatív jellegiekké kellene tenni, szóbeli beszámolót megkövetelni. Az oktatási módszerek, tekintetében elsősorban az utmutatókat kellene fejleszteni, itt voltak kedvező tapasztalatok, de olyanok is, hogy egyikmásik utmutató második jegyzetté vált. Tanszékenként kellene megnézni és jobban kellene segíteni ezekkel a tanulási program kialakítását. Tanulócsoportokat elsősorban a matematika, statisztika áárgyakból kellene kiaiak±±2tH± sebb létszámuakká tenni. Megoldható lenne -az is, hogy felmentjük a komoly számviteli, statisztikai gyakorlattal rendelkező hallgatókat ezen foglalkozások alél. Barna Gyula: Kétségtelen, hogy megfiatalodott az estilevelező tagozat, ezért nem szabad kisebb követelményeket támasztani, mint a délelőtti hallgatókkal szemben. A vizsgahalasztások engedélyezésénél sokkal szigorúbban kell eljráni, nagyobb súlyt kell biztositani ennek, ne kapjanak indokolatlanul harmadik utóvizsgára lehetőséget, A rugalmas vizsgarendet ugy kellene értelmezni, hogy azért meghatározott időben vizsgázzanak, pert a permanens vizsgaidőszak bevezetése nem lenne helyes. A fakultativ órákat' László elvtárs kiegészítő javaslatai szerint nehezen lehetne, megvalósítani, mert a tanszékeknek erre nincsenek lehetőségeik. A szemináriumokkal is hasonló a helyzet. Egyetért azzal, hogy a. felvétel szakok szerint történjék. ö s a n á d y György: Egyetért a javaslattal a fiatalok felvételével kapcsolatban. Az idősebbek nagyobb szakmai gyakorlata a felvételi vizsgán nem érvényesül, csak 'hátrányuk jut kifejezésre, hogy messzebb vannak áz érettségitől, ezt figyelembe kell venni. Az egyik fontos kérdés, hogy áz esti-levelező hallgatókat hogyan hozzuk fél a délelőtti hallgatók színvonalára. Az előterjesztés nem veti fel azt a kérdést, hogy azt a hátrány, ami szükségképpen megvan az esti-levelező hallgatóknál, kompenzálja-e valami. Véleménye szerint részben az kompenzálja, hogy ezek a hallgatók benne élnek a gyakorlatban. Az azonos célkitűzések miatt egyenlő követelmény támasztása nem jelenti azt, hogy minden tárgynál mechanikusan kell ezt alkalmazni. Ha perspektivá szempontjából nézzük a kérdést, az esti-levelező hallgatóknál a gyakorlati munkában lévő tapasztalatokat jobban fel kellene használni, pl. a szakszemináriumi munkát el lehetne kezdeni korábban, nem a IV. évben. Kahulits László: Alapvető dolog, hogy a népgazdaság szükségleteinek kielégítésére képezzük az esti-levelező hall-^ gá-f"ókat. Nem áll fenn az, akik közgazdász képzettséget igénylő