Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1965. május 3. - 1. Egy tanári és docensi pályázatok elbírálása. Előadó: dr. Kovács Károly adjunktus, a Szem. Csop. vezetője - 2. A nappali, az esti és levelező tagozat operatív tanterve az 1965/66. tanévre. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 3. A szakmai /termelési / gyakorlatok helye oktatásunkban. Előadó: dr. Szanyi Jenő docens, a Kereskedelmi Kar dékánja - 4. Egyebek

-14­W i 1 ^c s e k Jenő: A vezetés kérdése: nem ért egyet László elvtárssal, hogy még vitás, van-e ilyen tudomány. Nem javasolja, iiogy ebben most döntés legyen. Ilyen kisér­let végrehajtására fog javaslatot tenni a mérnök-közgazdász képzés keretében. Munkagazdaság kérdése: gátat kell vetni annak, hogy az Egyetemen további, igen komoly átfedések legyenek. A pol. gazd., népgazdaság tervezése, statisztikai tárgyak, ágaza­ti gazdaságtanok igen sok munkagazdaságtani anyagot tartal­maznak, évek óta munkaélettan és lélektan speciál-kollégium van az ipar szakon 2 féléves keretben, 2 órában. A szocio­lógiát is külön tanitjuk. Az egész kérdést felül kellene vizsgálni és egyeztetni, enélkül nem lenne célszerű 'oktatni. Megvizsgálandó a szemináriumok kérdése, mert ezzel komoly problémák lesznek. Az oktatás komolyságát veszélyezteti, ha egy„ hallgatónak minden napra jut egy szeminárium, különö­sen szakszeminárium. Vannak olyan félévek, ahol 5-6 sze­minárium esik egy hétre. Javasolja ennek felülvizsgálatát. A C. szak kérdése: nemcsak a kémia oktatás óraszáma nagy, hanem az össz-óraszám is elfogadhatatlan, mindenképpen fe­lülvizsgálatra van szükség. A terv-mat, szak tantervét nézve, az utolsó két félév kissé "izzadtság-szagu". Miért van szükség mezőgazdasági üzemtan­ra, arsz&mits si modellek matematikai módszereinek oktatására 2 arában ? Ezzel nem ért egyet, ez nem egy félévi tananyag, egyébként is vitathatónak tartja ezt az ármodell-szárnitást. A terv-mat. szak programját célszerű felülvizsgálni, a tan­terv nem indokolja a lo féléves képzést. Varga Sándor: A munkagazdaságtan kérdése: az utóbbi években különböző fórumokon felvetették, hogy az Egyetemen erositeni kellene ezt a képzést. Véleménye szerint ennek az álláspontnak van realitása. Ennek a tárgyaak a megalapozott­sága már csaknem ugy áll, mint a legtöbb közgazdasági tárgyé. A munkagazdaságtanhoz tartozó témák elméleti és gyakorlati kutatása nem áll rosszul. Azon lehet vitatkozni, hogy egy ilyen tárgy hogyan épüljön bele a szakképzés rendszerébe. Nem lenne^szerencsés az ágazati szakok megfejelése irányába menni. Berei elvtárssal ért ,egyet, hogy' az elméleti közgaz­dasági szak számára kellene eloirni azzal, hogy esetleg szűkebb hallgatói réteget ösztönözni lehessen azrzal, hogy behatóbban foglalkozzék munkaügyi kérdésekkel és igy lénye­gében munkaügyi specializáció alakulna ki. Helyes törekvés, hogy az ágazati szakokon is növeljük ennek az oktatásnak a súlyát, ez lehetőség további speciál-kollégiumok bevezeté­sére, vagy az agrár szak esetében alternativ jelleggel.

Next

/
Thumbnails
Contents