Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1964. május 25. - 1. A modern polgári elméletek oktatása és bírálata Egyetemünkön. Előadó: Berei Andor egy. tanár - 2. Az 1964/65. tanév operatív tanterve. Előadó: Bikics István
-0- lo 12. Gyakran fogyatékos egyetemünkön a modem polgári elméletekkel való foglalkozás módszere is. Még Mátyás elvtárs rendkivül értékes munkáiban is sokszor nem eléggé tisztán érvényesül a polgári tételeknek a gazdasági valóság tényei alapján történő bírálatának módszere. A polsári elméletek bírálatának pártossága és hatékonysága emellett megköveteli a modern közgazdászok elméleti világnézeti alapjainak feltárását, ami oktatásunkban jelenleg nem történik me^ kielégítő módon. Ebben nagy része van annak, hogy a"filozófiai olctatas tananyaga nem •veszi figyelembe azoknak a'filozófiai irányzatoknak behatóbb tárgyalását, amelyekre a modern polgári közgazdászok elsősorban támaszkodnak /biológizmus. neopozitivizmus, szellemtörténeti iskola, neokantianizmus stb./ es nem emeli ki a dialektikus és történelmi materializmus ama problémáit, amelyek a legszorosabban kapcsolódnak a modern közgazdasági elméletekhez, /p.o.a mennyiség és minőség közötti kapcsolat antidialektikus értelmezése, vagy a jóléti állam kérdése/. E kérdések kidólgozása nemcsak az oktatást, hanem a modern polgári nézetek gazdaságtani szempontból való tanulmányozását is érezhetően hátráltatja. 15. : . •• ' A modern polgári elméletekkel való foglalkozás egyik legnagyobb hiányossága abban áll, hogy úgyszólván egyáltalán nem foglalkozunk ezeknek az elméleteknek-magyarországi vetületével és hatásával. Noha a felszabadulás előtt ezeknek a nézeteknek számottevő' visszhangja volt nálunk és döntő befolyást gyakoroltak e^ész sor magyar közgazdász /Thoisz, Surányi-Unger, Aba-Nenbauer, Iíadas, stb./ működésére és noha hatásuk a felszabadulás•óta is kimutatható egyes eléggé szélesen elterjedt nézetekben /p.o, a mennyiségi és minőségi tényezők szerepe a gazdasági fejlődésben/, a kérdés magyar vonatkozásait majdnem. teljesen elhanyagoljuk. Ezért nem tudunk eredményesen fellépni i" az ellen a feltételezés ellen, amely szerint a polgári gazdasági nézeteknek nálunk egyáltalán nincs hatása. Hozzá kell ehhez még tenni, hogy az elmélettörténeti kutatás és oktatás látóköréből nagyrészt kiesik vagy beható kritika né Ildii marad több olyan polgári elmélet /neomalthusianizmus, : :jóléti gazdaság", ujabban Rostow stádium-elmélc-te stb/, amelyek Magyarországon jelentős visszhangra találtak. . 14. Fentiek alapján az egyetemen folyó oktatás és- tudományos kutatás terén a legközelebbi.időszakban elsősorban a következő fontos feladatokat kell kitűzni: a./ Az eszmei offenziva szellemében nagyobb figyelmet kell forditani az egyetemi oktatás és kutatás egészeben a modern polgári elméletek pártos ismertetésére és bírálatára, és különös gonddal
