Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
-4A felsőbb állami szervek munkájával kapcsolatban a jelentés utal arra, hogy az utolsó hónapokban rendkivül nagy nehézséget okozott az Egyetem vezetésének, hogy a Minisztérium munkája visszaesett, sok ellentmondást tartalmazott és nem adott elég s'egitséget. A Minisztériumban történt átszervezés után nem foglalkoztak azzal, hogy ez az átszervezés hogyan érinti az egyetemi önállóságot és a minisztériumi munka hatékonyságát. A jelentésben utalni kellene arra, hogy ezek a nehézségek korlátozták munkánkat, amit nagyobb önállóság mellett ki lehetett volna küszöbölni. Következetlenségek nemcsak any£ ügyekben, hanem más tekintetben is tapasztalható volt pl. a tanárképzés, tanterv stb. tekintetében. Helytelennek tartja a Minisztérium szüklátókörüségét, ami megnyilvánult abban is, hogy a felvételi munkával kapcsolatos rendkfcvüli nagy terhelés csökkentését nem tette lehetővé az egyetemi megtakaritás terhére. A jelentés érinti, de sokkal határozottabb állásfoglalás kellene, hogy értékelni kell a TPT-vel való kapcsolatot. Már régebben nyilvánvalóvá vált, hogy csak a mi Egyetemünk rektora nem tagja a Tanácsnak. Eddig nem volt kapcsolata az Egyetemnek a Tanáccsal olyan értelemben, hogy egyszer valaki elmondta volna véleményét az Egyebem vezetőségének. Nem lehet egyetérteni azzal, hogy a Közgazdasági Társaság Választmányának ülésén a Tanács egy tisztviselője nyilvánított véleményt az Egyetem munkájáról, tantervéről. Bár a felvételi munka még nem zárült le teljesen, néhány fő megállapitást lehetne tenni. Az I. és II. kategória aránya jelentősen javult, kb. 40 %-a a felvetteknek fizikai dolgozók gyermeke. Előrelépésnek tekinthető, hogy nem ragaszkodtak mereven az előirt szak-keretekhez, igy egészségesebben lehetett kialakitani a felvehetők létszámát. Tovább tart az elnőiesedés folyamata. A Minisztériumnak állást kellene foglalnia, hogy bizonyos szakokra nőket lehet-e felvenni vagy nem, mert a felvételi Bizottság nem tudja saját hatáskörében ezt elhatározni. Nincs meggyőződve arról, hogy a külker, szakon csak 3o % lehet a nők aránya, áll ez a nemzetközi szakra is. Ezt tisztázni kell, mert tapasztalata szerint a minisztériumok képviselői is bizonyos ellenállást tanusitottak a nők felvételével szemben. Az esti-levelező tagozattal kapcsolatban is meg lehet állapítani hogy a vidéki jelentkezők előkészülete minimális és sokkal nagyobb lesz körükben az elutasítottak száma. Ez is mutatja a kihelyezett tagozatra vonatkozó intézkedések elsietett voltát. Szerepel a jelentésben a hallgatók munkafegyelme. Nem lehet csak az előadásokon tanusitott magatartásra szoritkozni, ezt részletesebben kellene megfogalmazni. Eluralkodott a csak vizsgára készülés szemlélete, ezért mindig erőfeszítéseket tesznek a vizsgaidőszak meghosszabitására. A különböző ösztöndijakkal is kellene egy-két mondatban foglalkozni, a népköztársasági ösztöndíjjal, és a tapasztalatokról valamit sommázni a társadalmi ösztöndijasokkal kapcsolatban is. Ezek magas száma fontossá teszi, hogy figyelemmel kisérjük munkájukat.