Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964

1963. november 29. - 1. Előterjesztés a Világgazdasági Tanszék szocialista világrendszer kérdéseivel foglalkozó kutatócsoportjának megszervezéséről és feladatairól. Előadó: dr. Simai Mihály - 2/a. Előterjesztés a szakképzés néhány tartalmi kérdésről és a tananyagok egymásra épülésének problémájáról az ipar szakon. Előadó: Bikics István - 2/b. Javaslat a tantárgyak egymásra építésére, valamint a 4+1 éves oktatási rendszerrel kapcsolatos tanulmányok befejezésére. Előadó: dr. László Imre - 3. Egyebek

tulajdonképpen más szocialista országokban is gyermekeipőban járnak. Tudomásunk szerint a Szovjetunión kivül csak az NDK-ban és részben Csehszlovákiában tettek kisérletet eddig az egyes szocialista orszá­gok komplex, összehasonlító vizsgálatára. Ugyanakkor ilyen kutatá­sokra, és ezek eredményeként a szocialista országok realitásainak megismerésére feltétlenül szükség van mindenekelőtt az egyetemi ok­tatás, de mindinkább a szocialista nemzetközi munkamegosztással kap­csolatos tudományos kutatómunka elmélyitése érdekében is. 2. A szocialista világrendszer problémáinak oktatása Egyetemünkön Egyetemünk tanszékei már eddig is jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy egyes tantárgyaik tárgyának megfelelően megismertessék a szo­cialista országok gazdasági-társadalmi életének megfelelő vonatko­zásait, összehasonlítsák a magyar gazdasági életben alkalmazott mód­szereket, eljárásokat más szocialista országokéval. így például a Tudományos szocializmus tanszé k előadásaiban foglalkozik a népi de­mokratikus országok tapasztalatainak általánosítása alapján a népi demokratikus fejlődés sajátosságaival, a munkásmozgalom fejlődésé­nek, belső problémáinak vizsgálatával. A Politikai gazdaságtan tan­szé k tananyagokat dolgozott ki a szocialista világrendszer fejlődé­sének legáltalánosabb vonásairól, a szocialista nemzetközi munkameg­osztás fejlődéséről és a Szovjetunió tapasztalatai alapján a kommu­nizmus anyagi-műszaki bázisa létrehozásának kérdéseiről. A Népgazda­ság tervezése tanszé k egyes előadásaiban összehasonlításokat tesz az egyes szocialista országok terveinek célkitűzéseiről és gazdasá­gi eredményeikről. Részletesen foglalkozik a Szovjetunió tervezésé­nek módszertani fejlődésével, ötéves terveinek elemzésével. Vizsgál­ják a KGST-vel kapcsolatos tervezési problémákat is. A Külkereskede1­mi tanszé k eddigi kutatómunkájának eredményeként tankönyvet adott ki a szocialista külkereskedelem problémáiról, amelynek bevezető feje­zeteiben foglalkozik a szocialista világrendszer, a szocialista vi­lágpiac, a nemzetközi munkamegosztás főbb vonásaival és a KGST szer­vezeti problémáival. Ezen tul felvázolja a szocialista országok valu­táris rendszerének általános vonásait, majd külön részletesen elemzi csaknem valamennyi KGST-hez tartozó szocialista ország külkereskedel­mének fejlődését. Ez utóbbi témák kidolgozásába bevonta a megfelelő országok szakértőit is. A Gazdaságföldrajz tanszé k valamennyi szoci­alista ország vonatkozásában tananyagokat készit az egyes országok természeti-gazdasági adottságairól, részletesen ismertetve gazdasá­guk egyes ágazatait, termelésük összetételét stb. Az Ipargazdaságtan tanszé k oktatási anyagában összehasonlítások, példák találhatók mas szocialista országok megfelelő problémáiról 5 s főként a Szovjetunió iparosításának eredményeivel és problémáival is foglalkoznak. A Pénzügy tanszé k oktatási anyagaiban összehasonlítja az egyes orszá­gok pénzügyi, vállalati finanszírozásának kérdéseit. Ennek kereté­ben a Szovjetunió és a népi demokráciák pénzügyeivel, annak különbö­zőségeivel és azonosságaival egyaránt foglalkoznak. A Belkereskede­lem gazdaságtana tanszé k tananyagaiban ugyancsak összehasonlításo­kat tesz a magyar és a többi népi demokratikus ország belkereske­delmének elemzésénél, s uj oktatási anyagában külön fejezetekben részletesen ismerteti és elemzi a Szovjetunió, illetve az európai népi demokráciák belkereskedelmének helyzetét és feladatait. A Statisztikai tanszé k egyes előadások keretében ismerteti az egyes szocialista országokban alkalmazott mutatószámok összehasonlítható­ságának lehetőségeit és problémáit. Az eddigiekből kitűnik, hogy Eg^^emünk e Ifibb *?intatt -k ^r^ 1-

Next

/
Thumbnails
Contents