Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964

1963. november 29. - 1. Előterjesztés a Világgazdasági Tanszék szocialista világrendszer kérdéseivel foglalkozó kutatócsoportjának megszervezéséről és feladatairól. Előadó: dr. Simai Mihály - 2/a. Előterjesztés a szakképzés néhány tartalmi kérdésről és a tananyagok egymásra épülésének problémájáról az ipar szakon. Előadó: Bikics István - 2/b. Javaslat a tantárgyak egymásra építésére, valamint a 4+1 éves oktatási rendszerrel kapcsolatos tanulmányok befejezésére. Előadó: dr. László Imre - 3. Egyebek

-18b./ Megállapodás történt abban, hogy a matematika előirányzott koncentrációja eaetén a statisztika anyag oktatása az eddiginél egy félévvel korábban kezdődik az ipar szakon és igy a statisztika lezárul, még mielőtt az ipargazdaságtan szaktárgy az oktatásba belépne. c./ Megállapodtunk abban is, hogy az ipargazdaságtan koncentráltan a népgazdaság tervezése ás a statisztika oktatásának befejezése után a III. évf. 2. félévében kezdi az oktatást. Itt azonban hozzá kell fűzni, hogy gondoskodni kell arról - és nemcsak az ipari szakra vonatkozik ez - hogy az Ipargazdaságtan Tanszék mint szakvezető tanszék már a korábbi félévekben is kapcsolatban legyen az ipar szakos hallgatókkal. d./Végül megvizsgálandó, és a matematika kérdésével foglalkozó decemberi Egyetemi Tanácsülés keretében a lehetőséghez képest eldöntendő, hogy lehetséges-e a matematika-gazdasági programozás koncentrálása az első 4 félévre. Felkeri Szép elvtársat, hogy ennek a kérdésnek a következő Tanácsülésre készitendő előterjesztésben megfelelő figyelmet szenteljen. 2. Tartalmi és elemző vizsgálatnak kell alávetni a politikai gazdaságtan, népgazdaság tervezése, ipargazdaságtan tan anyagának egymáshoz való viszonyát, konkréten megvizsgálva, mennyiben áll az£ amiről az előterjesztés beszél, hogy a népgazdaság tervezése és az ipargazdaságtan a szükségesnél nagyobb mértékben ismétli a politikai gazdaságtan ismeretanyagát és viszonylag kevéssé dolgozza ki a sajátos helyének megfelelő problémakört. Mennyiben áll az, hogy a politikai gazdaságtan és népgazdaság tervezése már sok esetben az iparra konkretizálva tárgyalja az egyes kérdéseket, illetőleg nem mutatja be elég sokoldalúan azokat. Mennyiben kényszerülnek az ágazati gazdaságtanok ezért nagyobb mértékben fejtegetni az általános jellegű elméleti kérdéseket. Megjegyzi, hogy az 1964. májusi Tanácsülésen az ipargazdaságtan tankönyv kerül megvitatásra. Ezt az elemzést össze kell kapcsolni a fenti kérdések megvitatásával. Meg kell bizni egyes opponenseket, hogy ebből a szempontból tegyék mérlegre az ipargazdaságtan anyagát, természetesen a kölcsönösség alapján. 3. Figyelmet kell forditani az anyag ama törekvésére, amely a szaktárgyak fejlesztésére irányul. Az Egyetemi tanácsnak nem az a célja* hogy az alaptárgyak eluralkodjanak a szaktárgyakkal szemben. Éppen az Ipar Kar az egyik legilletékesebb annak megállapítására, hogy vajon a szaktárgyak megfelelően támaszkodnak-e mindarra, amit az alaptárgyak nyújtanak, támaszkodnak-e eléggé elsősorban a politikai gazdaságtanra, matematikára. A szaktárgya! hallgatói nem érzik azt, hogy mi volt a szerepe a matematikai képzésnek, mert a szaktárgyakban nem megy tovább ez a vonal. Nagyon fontos továbbá a műszaki kérdések figyelembe vétele. Állandó feladat a szakvezetés valóságos gyakorlása. A szakvezető tanszékek mindig tartsák szem előtt az egész szak képzésének szempontjait, mert csak igy lehet továbbfejleszteni azt, ami az alapozó tárgyakban van.