Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1964. július 13. - 1. Doktorrá avatás - 2. Az Egyetem évi jelentése. Előadó: Pach Zsigmond Pál rektor - 3. Egyéb
-25J munka mérlegének megvonásához mégis jeleznünk kell idevágó főbb eredményeinket és problémáinkat, 1. Tudományos munkánk fejlődése szempontjából nagy jelentőséggel bir a Pol itikai Bi zot_t ságnak ta rsa_d a 1omtudományo kr ó 1 szóló határozata. A rárTBizlTtt'sa'g és az lígy"eCsraT "lahacs együftes ülése - "KaHuiTt's* László PB-titkár színvonalas referátuma alapján - beható vitát folytatott a társadalomtudományok, elsősorban a köz azdaságtudomány helyzetéről és egyetemi problémáiról, - kapcsolódva annak az aktívának a tanulságaihoz, amelyet a kommunista közgazdászok megelőzőleg folytattak le s amelynek vitaindító előadását Háy László elvtárs, Egyetemünk volt rektora tartotta. A Pártbizottság ás az Egyetemi Tanács együttes ülése eredményes volt. Megfelelő megvilágításba helyezte egyfelől az empirizmus, másfelől a spekulativizmus jelenségeit a közgazdaságtudományban; helytelennek itálte az olyan vélekedéseket, amelyek a társadalmi tudományokat leíró és elemző tudományokra próbálják osztani; egységesen állástfoglalt a pártosság fokozása mellett a közgazdaságtudományi vizsgálódásokban s egy lépéssel előrevitt a matematikai módszerek közgazdasági alkalmazásának problematikájában is. Az első félév folyamán került sor tud ományos ülé s s zakunk megrendezésére, amelyen Vajda Imre prof ese"zbr A "szocialista országok gazdasági együttműködése, s ezen belül Magyarország szerepe, Sz£p Jenő professzor pedig Kvantitatív modellek ás a közgazdasági valóság cimmel tartott előadást, Kövér Károly és Krekó Béla docens pedig korreferátummal lépett fel. Tudományos ülésszakunk tanulságait - ez komoly fogyatékossága ezávi munkánknak - nem tettük elemző értékelés tárgyává. A főbb benyomások abban ösnzegeahetők: az ülésszak mérsékelt sikert árt el, noha Vajda Imre elvtárs gazdag problematikájú előadása / majd utóbb publikált cikke/ élénk vitát váltott ki, s az ülésszak három félnapján összesen 25-en .szóltak hozzá /ezeknek több mint fele Egyetemünk oktatói közül/. ITom volt kielégítő az ülésszak előkészítése ós nem sikerült az oktatók széles körét az ülésszakkal kapcsolatos munkába aktivan bevonni; igy a problematikus kérdések tisztázását az ülésszak nem vitte előre elégséges mértékben. - Ezeket a tanulságokat figyelembe kell vennünk jövő tanévi tudományos ülésszakunk előkészítésében, amelynek programjával a Rektori Tanácsülés már foglalkozott ás részletes terve az ősz folyamán kerül az Egyetemi Tanács elé. Főleg arra kell törekednünk, hogy az ülésszak, amelyet hazánk felszabadulása 2o. évfordulójának megünneplésével kapcsolatban szándékozunk megtartani - a tanszékek folyamatos tudományos tevékenységének szerves részévé, beszámolási ás vitafórumává váljék. Ilyen jellegű vitákra az elmúlt tanévben csupán kari, i 11. ..tan-. széki kerotckben került sor. A korábbiakban már oTiITtc"t~t~TancHy agvitalcmeTIett /amelyek természetesen szintén ide tartoznak/ az Általános Közgazdasági Kar megvitatta Kubik Istvánnak az Egyesült