Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1964. július 13. - 1. Doktorrá avatás - 2. Az Egyetem évi jelentése. Előadó: Pach Zsigmond Pál rektor - 3. Egyéb
-17ményei változatlanul kiomolkcdoek, sőt még az első félévhez képest is javulást mutatnak, A Kereskedelmi Karon pl. a mostani eredmény 3,39, szőriben a félévi 3,76-tal. /Megjegyzendő azonban, hogy az államvizsgák eddigi eredménye az évvégi vizsgák szintjét nem éri el./ A többi évfolyamokon az első félévhez képest az eredmények általában romlottak, növekedett a bukások aránya. Politikai gazdaságtanból, Matematikából, Statisztikából a vizsgák 2o-3o %-c, elégtelen, Ipari könyvvitelből 15 %, Elmélettörténetből 13 %. Elég jelentősnek látszik a halasztott vizsgák száma, különösen a III. évfolyamon, ahol a vizsgarend viszonylag nagyobb terhet hárit a hallgatókra. A bukások nagyobb számát - legalábbis hatását tekintve - nem lehot egyértelműen negatívan értékelni. Kétségtelen, hogy abban a tanszékek határozottabb követelményei is közrejátszanak, ami a jövő tanévben a hallgatókra ösztönző hatást gyakorolhat. Kétségtelen azonban, 'hogy sok hallgató gyöngébb toljositményében az. évközi munkafogj ele m .gyoji g os ég e tükröződik. A tanulmányi fogyó-1 em"ugy:aniF ógyáiitalTn' n"om T;okxnthotő kie 1 égitőnok Egye temunkon. Bár ritkán, de kirívó jelenségek is előíordultak /az előadás félbeszakítása, előadás alatt kártyázás/, a karoknak ilyen természetű fegyelmi ügyekkel is foglalkozniok kellett, ííagy arányú az előadásokról való hiányzás: a hallgatóknak 25-3o %-a rendszeresen távolmarad az órákról. Még ennél is szélesebb azoknak a köre, akik az előadásokon ugyan résztvesznek, de nem jegyzetelnek, intenzív munkát nem végeznek. Ehhez hozzá kell tennünk: az előadásokon való részvétel a gyakorlatban túlnyomóan önkéntes, mivel tanszékeink többsége nem vesz igénybe adminisztratív eszközt az óralátogatások biztosítására. Egyetértünk azzal az állásponttal, hogyha jelenlétet és a hallgatók munkáját csakis színvonalas előadásokkal, az előadások anyagának vizsgákon történő számonkérésével, a hallgatókkal való kapcsolatok elmélyítésével, a nevelőmunka fokozásával biztosithatjuk. A tanulmányi íegyelem lazaságának különféle okaira lehet rámutatni. Közrejátszik ebben a hallgatói létszám.jelentős növekedése, amiért a nagyobb évfolyamokat nehezebb kézbentartani. Hozzájárul a beiskolázott hallgatók minőségének esetenként kedvezőtlen volta. Utalhatunk egyes szakokon, évfolyamókon a KISZszervezetek tanulmányi munkájának fogyatékosságaira is. Említhetjük: Egyetemünkön már hosszab idő óta úgyszólván "hagyománnyá 15 vált az I. évfolyamon /vagy annak első felében/ tanúsított nekilendülés ás szorgalom i^tán a hallgatók tanulmányi fegyelmének visszahanyatlása• a II. á.s részben a III. évfolyamon, hogy aztán az egyetemi tanulmányok befejező időszakában a görbe ismét fölfelé íveljen. Mindezekre kétségtelenül figyelemmel kell lennünk; nem utolsósorban további erőfeszítés eket kell tennünk beiskolázásra kerülő hallgatóink'minőségi összetételének javítására. Alapvetően azonban saját munkánkat - els_ősorben nave 1 őm unkánkat kell fe.leülősneJjrjDznlíevoTomunkánk elentos KaTaHyossagaiT" ke iTlcTküs zlíbölnünk. Erre a kérdésre az alantiakban még visszatérünk.
