Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964

1964. február 10. - 1. Az Egyetemen folyó matematikai oktatás helyzete. Előadó: Dr. Szép Jenő egy. tanár - 2. Egyéb

- 2 / A meg, hogy ismerjék fel azokat a problémákat, amelyek megoldásáé ra ilyen eszközök alkalmazhatók; meg tudják választani az alkalmas számitásmódot? el tudják végezni azokat a számításokat, amelyek /figyelembevéve a szükséges matematikai felkészültséget,' a munkahelyi létszám- és számológép adottságokat/ saját maguk által elvégezhetők? de ugyanakkor tudják felismerni és megfogalmazni azokat a problémakat is, amelyeket csak matematikus, illetve valamilyen számolóközpont jellegű külső szerv bevonasával lehet megoldani, IlymódÖn a matematikai módszerek alkalmazása konkréten hozzá fog járulni a vállalatoknál az irányitószerveknél folyó munka megjavításához. Bizonyos értelemben jó propaganda-hatása is lesz: meg fogja győzni e módszerek alkalmazásának előnyeiről azokat, akik még idegendednek ezektől. A lehetőségek tekintetében tanszékünk viszonylag kedvező helyzetben van. A tanszéken ugyanis évek óta folynak olyan ku.<~ tató munkák /többnyire külső szervek megbízásából/, amelyek so_ rán - akár tudományos-módszertani munkákról, akár alkalmazott közgazdaságtani, gyakorlati vizsgálatokról volt szó - magunk is alkalmaztunk matematikai vizsgálati módszereket. Vannak tehát kutatási munka-patas :,talatok, - sezek az oktatási munkában is felhasználhatók. Másrészt az elvégzett vizsgálatok kész példa-anyagként használhatók fel az oktatási munkában. E vizsgálatok során a következő matematikai módszerek kerültek alkalmazásra tanszékünkön; trendfüggvények számitása /nem lineáris is/ regiesfezió-számitás korreláció-számitás idényindex-számitás E számítási módszereknek az oktatási munkába való bekapcsolása tehát nem jelent különösebb nehézséget. Ugyanakkor viszont a fentieken túlmenő számításokhoz szükséges felkészültség véleményünk szerint jelenleg nem követelhető meg szaktárgyunk oktatóitól. Rá szeretnénk viszont mutatni arra, hogy tapasztalatok szerint a fenti számitások ismerete - vállalati és irányitószervi szinten, ahol végzett hallgatóink legtöbbje munkáját megkezdi - elegendő a fent vázolt követelmények teljetisetéshez. Természetesen helyes lenne, ha a szaktárgy oktatása során a felsorolt négy konkrét számitásmód gyakorlati alkalmazásának oktatás-szerü bemutatásán túlmenően ra tudnánk mutatni arra, hogy egyes problémák megoldásához milyen más további matematikai módszerek alkalmasak - amelyek részletes tárgyalására azonban nincs mód a szaktárgy oktatása során. Helyes lenne pl. ha a belkereskedelmi szak részletes tantervét, illetve a közeljövőben megjelenő tankönytret részletesen áttanulmányoznák, s felhivnák a figyelmet a tananyag azon részeire, amelyek oktatásánál utalni kellene az ott tárgyalt problémák korszerű matematikai vizsgálati módszereire. Ez már csak azért is helyes lenne, mert hiszen a szak-matematikusok tájékozottsága tudomá-