Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964

1964. február 10. - 1. Az Egyetemen folyó matematikai oktatás helyzete. Előadó: Dr. Szép Jenő egy. tanár - 2. Egyéb

-11w áll, mert je.lealoí vannak olyan réasei a tananyagnak. amelyek, nea sjaiiK-Sá, siíöu .-5 alKnlmr.z -shoz. An. lizist kall tani, nem minden részét. Az alapismars tsken ée a prograaosá;ni0s al» t ét lenül szükséges ismereteken kivííl ujabb matematikai jellerU tárgyat ne vezessünk be kötelezően. Az elŐterjeaatáa legnagyobb hibája, ho.jy a já matematikai 'ÍJ Közgazdasági oktatás szempontjából rosszul vezeti be az okta»táat, amikor az 1* félévben kötelezővé teazi az egész a. ILb elsajátítását, heti 6 órában* A hallgatók nagy része kellő iamaretefc nélkül jön az yetessre és itt nagy nohéa ége ckőzik. Az előterjesztés szerint ezt esak kUlön oktatás bavezot és ével lehet áthidalói, aszerint ne;-. hanem S vagy több . ra lenne a hallgatók egy réezóxa számára a matematika, az a hallgatók túlterhelésit jelentené, nea teremthet szilárd alapokat* •'en len e hföiyez • a ni ezt a~ oiképzoléíu, mii tsn-ui a társadalomtudományok oktatásának sem. Is s szelekció szempontjából is problémát jelentene, mert elsősorban a matematika t-.-dáa alapján történne. A koncentráció kérdései erre valóban vaa határozat, de Bem s..; eleő 3., haaem az első 4 félévre kall koncentrálni. Ue : ke Hsa* újra fontolni ezt a kérdést. Ki ellene kísérletezni a ce lizálást, javasolja, hogy még gondolkodjon a Tanács e problémám* A ^tematika laneaék erőit ia figyelembe kell venni. Jelenleg van olyan ált. szakos csoport, amely nsm kapott ^ata a ti i ynivorlatot megfelelő er-Sk hiányában ás konzultációs lthetőség ainai ¥ ál idnys aa^ri^I a s z akt ans zékekne & kall a mefcoJikai i.-:. ŐT oktainiok, azt pzakokhoz kell kötni. i'rogrr.,30* is c. * y részét ifi át scelie - vi/i/ii a szak táx ; njonöan rs. pektivában oldható üreg. üj tanszék létrehozása jelanle. loam szerencsés, nem adhatna elég konkrét példát ée elvenné a szaktanszékek*"! az alkalmazások bemutatásának lehetősigét. S z a n y i Jenői A tanszéki vita során ugyanazokra a k.svö*keztatásé j?e jutottak, mint amelyeket üerei civtárs emiitett. aág van a matematika oktatására, talán azélSsebb kéritek ' fct is és ssUksIg van ilyen ismeretekkel rendelkező szakember okr-o s szaktanszékeken, iltg kell nézni, mennyire van szükség erre és indokolt-e fgjMlgy szak részére alapos matematikai iam.r >0 at nyújtani. 21 o érában határozták meg az elméleti anyagot, 6o órában a módszert -ni anyag ot, ehhez j ,n a Jzárnitáatsc .nika 4s -b. jo j-nvi azok oktatása, akik nsm ismerik magfelelSan a középiskolai taaanya ot. 'fehat általában -lo j-át venné énybe caa . a ímatiks az óraszámnak, nem számítva a szaktárgyakban lévő matomntikát* 1 y reális veszélynek látszik az ncélu "iáié tatás* ügy kell felfogni a matematikát, mint amely módszert ad az nl1 szánhoz, tehát egyoágként kell késelni a u•* -i problémákkal* ke legyen különválasztva az elméleti ée ttédazertatt képzés, valamint ezak alkalmazása, ezek szervesen egészítsék ki egymást, zt egy tanszék :e etében tellene megoldani* A hatékonyság tekinsetébeR a hallgatók általában azt vetik kel, io y a levezet, éeek tul sok i iSt veuznfck igénybe* AS érkko ívül