Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1964. március 9. - 1. Doktorrá avatás - 2. Egy. tanári és docensi pályázatok elbírálása. Előadók: a bizottságok elnökei - 3. Címzetes egy tanári / docensi / javaslatok elbírálása. Előadó: Kovács Károly, a Személyzeti Csoport vezetője - 4. Egyéb
Az "A 5' szak uj szakcsoportositásának döntő oka az a körülmény is, hogy a középiskolai reform következtében a földrajz oktatása a közgazdasági középiskolákban és gimnáziumokban egységessé válik, tehát elveszti korábbi specializáltabb /gazdaságföldrajzi/ jellegét, ugyanakkor pedig a földrajz tantárgy óraszáma is rendkivül minimális, 's Őzért a Művelődésügyi Minisztériumtól nyert tájékoztatás szerint politikai gazdaságtan - földrajz szakos tanárok iránt csak igen minimális kereslet jelentkezik, annál is inkább, mivel a közgazdasági középiskolákban a közismereti tárgyak tanárai.- között második szakként vannak földrajzi tanári képésitésü oktatók, /pl. az elmúlt években az ELTE-ről biológia-földrajz, a következő évektől történelem-földrajz szakos tanárok kerülnek a középiskolákba, akik a biológia, illetve a történelem oktatása mellett'teljesen biztositani tudják a kis óraszámú földrajz oktatást is. E kérdéscsoporthoz tartozik ? hogy a politikai gazdaságtan - tervezés szakos tanárok a közgazdasagi szakközépiskolákban 4 éirex» keresztül heti 5 órában tanitott gyakorlat c. tárgyat is vezethetik, amitr eddig csai| "B" szakos tanár vezethetett, holott a "B" szakosok foglalkoztatott ságát. a számvitel és statisztika magas óraszáma is biztosította. 7 Mindez tehát munkaerőgazdálkodási szempontból teszi-'indokolttá aa "A" szak szakcsoportositásának javasolt módositását. « 2./ Tanári "A" szak /pol itik ai gaz daságtan - gazdaságföldra.jz / . Az "A" szak szakcsoportositásának előbbi pontban ismertetett módosítása ellenére nem tartanánk helyesnek In. a most már jó hagyományokkal rendelkező politikai gazdaságtan - gazdaságföldrajzi tanárképzés teljésen megszüntetnénk. Epp ezért javasoljuk, hogy a munkaerőgazdáJ kodás szempontjait figyelembevéve a tanári "A" szak keretében kis hallgatói létszámmal tartsuk fenn a gazdaságföldrajzi specializációt Nem szükséges részletesebben indokolni, hiszen többéves tanárképzési gyakorlatunk támasztja alá, hogy a politikai gazdaságtan - gazdaságföldrajzi szakcsoportositás milyen előnyöket rajt magában, részben a politikai gazdaságtan elmélyítése, de nem utolsó sárban a gazdaságföldrajz képzésének megalapozottsága tekintetében. Éppen ezért m túlzás azt állítani, hogy az Egyetemünkön képzett földrajzszakos hal gatók gazdaságföldrajzi képpzettsége magasabb fokú, mint az ELTE-n ' végzett földrajzszakos hallgatóké, ami a gazdaságiölörajzi szaktárgy magasabb fejlettsége mellett abból is következik, hogjr Egyetemünkön s«k olyan kiegészítő tárgyat - statisztika, ágazati gazdaságtanok, gazdaságtörténet, világgazdaság, stb. - sajátítanak el. e tar.árszakos hallgatóink, ani földrajzi felkészültségüket is mélyebbé teszi. Miután az egységes középiskolai földrajzoktatásban minden iskolatipi ban a gazdaságföldrajzi irány kerül előtérbe / ez nem ellentétes azzal a megállapítással, hogy a közgazdasági középiskolák eddigi specializáltabb jellegű földrajzoktatása megszűnik/,a gazdaságföldrajzi tanárképzésnek továbbra is jogosultsága van Egye tériünkön. A. kérdés eldöntésénél elsősorban a nunkaerőgazdálkodás szempontjait/ kell^figyelembe vennünk, ez esetben azonban nem hagyhatjuk- ssámitfison kivül azt a körülményt sem, hogy a politikai gazdaságtan*- 7 gazdaságiöldra; szakss tanáraink nem csak a közgazdasági középiskolákban helyezhető) el, hanem a'középiskolai referm keretében bevezetett világnézeti áli ismeretek o. tárgy oktatását is figyelembevevő > gimnáziumokban iaV
