Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963

1962. október 29. - 1. A politikai gazdaságtan programvitája. Előadó: Berei Andor. Opponensek: Káplár József és Szabó József - 2. Egyebek

-15B e r e i Andor: Egyetért azzal, hogy a leiró jellegű kérdéscsoportokat általában küszöböljük ki. Felmerült, hogy ki tudjuk-e kerülni a szocializmus politikai gazdaságtanában gazdaságpolitikai kérdések felvetését. Vannak, akik törekednek a gazdaságpolitikai elemek kiküszöbölésére, enélkül azonban absztrakt elméletet tanitanánk, ami helytelen lenne. Nem szabad azt sem megtenni, hogy a gazdaság és az elmélet között egyenlőségjelet teszünk. Meg kell mutatni megfelelő mértékben, hogy a politikai gazdaságtan hogyan kapcsolódik a gazdaságpolitikához, hogyan befolyásolja és hogyan fejlődik tovább a gazdaságpolitika eredményeinek általánosításával. P a p ,p Sándor: A különbözeti földjáradék témával kapcsolatban alapvető különbség nincs ahhoz képest, amit Szabó elvtárs mondott. A járadék természeti és gazdasági alapjával is foglalkoznak. Azt az igényt, hogy hozzuk az érték elé, nem tartja indokoltnak. A bevitt föld utáni járadékkal nem foglalkoznak, ebben igaza van Szabó elvtársnak. A kollektivizálás témában van ugyan erről szó, azonban itt is tárgyalni kell a közgazdasági vonatkozásait. Az ut&só bekezdés első sorában nem az elméleti oldalról van szó, hanem hogy a gyakorlatban hogyan valósult meg Magyarországon és a Szovjetunióban. E 1 n ö k : A programot jónak tartja, de igaza van Kahulits elvtársnak, hogy nem egységes, ezen még segiteni kell. Egyetért Wilcsek és Péter elvtársakkal, szervezeti intézkedések, módszertani eljárások ne terheljék az anyagot. Az átmenet kérdésével foglalkozó fejezet sok problémát ad, de erre szükség van, a három előadás is szükséges. Véleménye szerint magyar példákra kell konkretizálni. Felvetődik az átmeneti időszak kérdése. Véleménye szerint, amig proletárdiktatúra a megfelelő államforma, addig az átmeneti időszak. Természetesen abból kiindulva, hogy ebben az időszakban a termelési viszonyoknak szocialista és kapitalista elemei vannak és a szocialista és kapitalista ideológiák állnak egymással harcban, az átmeneti időszak nem egyforma jellegű, hanem változó, mint ahogy a proletárdiktatúra jellege is módosul. Szocialista és kapitalista termelési viszonyok vannak az első időszakban, ennek következtében a két termelési forma törvényszerűségei harcolnak egymással. Nem kell belekeverni a szocialista fejlődés útjára,való áttérés lehetőségei és módjai az elmaradott országokban a kapitalizmus kikerülésével cimó részt, mert itt csak felületesen^lehetne tárgyalni. Bővebben kellene ezzel foglalkozni a legutolsó fejezetben, a két világrendszer versenyével kapcsolatban. Az 1. oldal utolsó soraiban : a szocializmus világrendszerré válása..., a szocializmus mint a kommunizmus első foka ... nem tartozik ide az átmeneti korszak tárgyalásához. A szocializmus világrendszerré válását abban a fedezetben kell tárgyal ni, ahol erről szó van és az "első fok" kérdése is más helyre kell kerüljön. A szocialista népgazdaság forgalmi viszonyai és a külkereskedelem nem jó helyen van. Kahulits elvtárs megjegyezte, hogy a két előadás a 15. és 16. témában azonos lesz