Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963

1963. február 19. - 1. A népgazdasági tervezés [tantárgy] programja

1 v -5a./ Az ipari termelés tervezése Az ipar népgazdasági jelentősége és fejlődése; szerepe a szocializmus és a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának megteremtésében, valamint a két rendszer közötti békés versenyben. Az ipari termelés alakulása. Az ipari termelés növekedési üteme hazánkban, a szocialista tábor országaiban, valamint a különböző kapitalista országokban. Az ipari termelés alakulásának jellemző szakaszai és az egyes szakaszok sajátosságai Magyarországon. Az ipari termelés növekedési üteme a második ötéves tervben. Az ipari termelés növekedé^se a húszéves időszakban hazánkban és a szocialista országokban. Az ipari termelés várható szinvonala ós növekedési üteme a kapitalista országokban a szóbanforgó időszakban. A kiegyenlitődés ipari vonatkozásai. Az ipari termelés főbb arányainak alakulása hazánkban ás külföldön. Az "A" ás "B" csoport aránya. A nehéz-, könnyű- és élelmiszeripar aránya. A kitermelő és feldolgozóipar aránya. Az ipar és gépipar aránya. Az ipari arányok, a műszaki fejlődés és nemzetközi e gyüt t működ ás. Az ipar ágazati szerkezete ás a gyártmányatruktura, változásuk lehetőségei és korlátai. A lineáris modellek alkalmazásának lehetősége és szükségessége az ipar ágazati és gyártmányazerkezetének tervezése szempontjából. Az ipar termelési terve kidolgozásának kiinduló tényezői. Az iparral szemben jelentkező népgazdasági szükségletek ás az ipari termelés növelésének lehetőségei. A kiinduló tényezők kölcsönös összefüggése. A szükségletek főbb csoportjai: termelési szükségletek, az egyéni és a társadalmi fogyasztás szükségletei, a kivitel szükségletei és az állami tartalékok növelésével kapcsolatos szükségletek. A szükségletek rangsorolása. A szükségletek egyes csoportjainak súlya az össz-szükségleten belül és ezek kölcsönös összefüggései. Az ipari termelés növelésének lehetőségei. A lehetőségeket meghatározó tényezők súlya ás ezek kölcsönös összefüggései. Az ipar termelési kapacitása ás ennek tényezői. Kapacitás ás kapacitáskihasználás. Kapaci tásmárlegek. Az ipar rendelkezésére álló anyagok. Az anyagfelliasználás szerkezeti összetételének változása. A "nyersanyagszegénység" és az e<zzel kapcsolatos téves nézetek.. Rendelkezésre álló munkaerő. Munkaerő ás termelékenység. Volumen és szerkezeti változások az iparban foglalkoztatott munkaerőnél. Az ipar termelési tervének tartalma. A mutatószámok fő csoportjai. Jóváhagyásra kerülő és számitási anyagicánt kezelt, mennyisági ás minőségi, természetbeni és ártákbeni mutatók.