Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963
1963. február 19. - 1. A népgazdasági tervezés [tantárgy] programja
? 7 Ö gyakorlatról jól rendszerezett képet adna. Felmerül a tananyag helye az oktatásban. Háy elvtárs utalt arra, hogy növelni kivánják a tervezés oktatásának súlyát. Véleménye szerint a 9o óra nem oldja meg a problémát, de a népgazdasági szemlélet kialakítása érdekében alapkövetelménynek tartja 45 órás gyakorlati foglalkozás beállítását. Amikor népgazdasági tervezésből szemináriumokat tartottak, ezek nagyon sokat segítettek az öszszefüggések megértetésében, ezt a vizsga-eredmények is mutatták, mert a szemináriumok tartásának idején messze jobbak voltak a vizsgaeredmények. Az átfedések kérdése: ha a tervezést alaptárgynak tekintjük, akkor számolni k 11 azzal, hogy a népgazdasági tervezés majd minden szak számára egységes anyagként került előadásra és igy nem lehet számolni azzal, hogy az egyes szakokon a többi tárgyban milyen anyagot fognak oktatni. A szaktanszékeknek kell számolniok azzal, hogy ne legyen nagymérvű az átfedés a szakanyagokkal. Egyetért azzal, hogy nincs megfelelően megoldva annak oktatása, hogy mi a népgazdaság. Véleménye szerint a gazdaságföldrajzra ezen a téren nagy feladatok várnak, ott kellene a gazdaságról átfogó képet adni és hangsúlyozni, hogy a népgazdasági tervezésben a földrajzi adottságokat figyelembe kell venni. E 1 n .ö k : 3o óra szemináriumot be lehetne iktatni a 9-lo. félévre. Mire ez sorra kerül, addig a tananyag is kialakulhat ugy, hogy ki lehet tölteni a 12o órát. f****^UcóL László Imre: Ez a program sem struktúrában, sem koncepciójában egyetlen más szocialista országban oktatott anyagét nem követi. A Szovjetunióban oktatott anyaggal annyiban esik össze, amennyiben a termelési program utáni részbe vették fel a lakosság ellátását, az ártervezést és beveszik a területi és a külkereskedelmi tervezést. Az érdembeli probléma, amit Megyeri elvtárs mondott, hogy az újratermelés különböző területeiből kiindulva magyarázzuk még a dolgokat. Tapasztalat azonban az, hogy az NDK-ban, ahol ezzel a módszerrel kísérleteztek, ez nem vált be Olyan bonyolult volt az ezen az alapon előadott anyag, hogy a hallgatók nem tudták azt megérteni. Ezért visszatértek az ágazati szemléletre és elmélyítették a mérleg-összefüggések ismertetését. Véleménye szerint az anyagon belül kell keresni a megoldást, nem uj anyag kidolgozásával. Helyes lenne a tervezés alapvető fejlesztését bemutatni, különben számolni kell azzal, hogy olyan fogalmakat kell felvetni, amelyeket a hallgatók akkori ismereteik alapján még nem értenek meg. Mindenütt szükséges bemutatni a jelenlegi állapotát a gazdaságnak, ebből kiindulva kell meghatározni, hogy milyen tervezési módszereket kell alkalmazni. így megvan a lehetőség arra, hogy különböző országok tapasztalatait közöljük, elsősorban az előadások keretében. Nem sok értelme van annak, hogy a tananyag végén adjuk le a magyar és más szocialista országok népgazdaságának fejlődését, mert az adathalmazt a hallgatók úgysem tudják megemészteni. A lényeges tapasztalatokat mindig az adott témánál szükséges ismertetni.