Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963

1963. február 19. - 1. A népgazdasági tervezés [tantárgy] programja

-4­tff nem szükséges minden ágazatnál külön elővenni ezt a kérdést. A termelékenységet a termelési programnál kellene tárgyalni, eddig általában a munkaügyi tervezésnél tárgyalták. Két fejezet helyét nem látja világosan. Az egyik az ártervezés, amely összekeveredik a népgazdasági tervezéssel. Az árak rend­szerét valahol elől kellene tárgyalni, mint a tervezés szerve­zeti keretét, metodikai alapját stb. mivel ennek bizonyos poli­tikai alapjeiról is lehet beszélni. A területi tervezés is ha­sonló terület, de az nem olyan kirivó. Néhány részlet-kérdést esetleg ki lehetne hagyni. Egyes megfo­galmazások a politikai gazdaságtant ismétlik, a kettős felada­tot sem itt kellene magyarázni, a tervmutatók nemzetközi össze­hasonlítása is a statisztika körébe tartozna. Péter György: A programot jónak, érdekesnek tartja. Meg kell jegyezni, hogy a statisztika nem tölti be azt a szerepét, hogy kimutassa pontosan, mi van a népgazdaság egyes területein, ebben a tervezésnek is szerepe van. A beruházások az anyagban éppen olyan súllyal szerepel, mint a többi fejezet, nem tükröződik ennek különleges fontossága, véleménye szerint ezen változtatni kellene. Szükséges lenne néhány alapvető fogalmat deffiniálni, pl. mi a terv, mi az utasitás, tervszerűség stb. Lázár György: A gazdaságpolitika és a tervezés kapcsolata a tervezetben szerepel, de nem világos, hogy a tartalom majd milyen irányban fejti ki a kettő kapcsolatát. Több olyan problé­makör van, ahol a történelmi tapasztalatok áiaiakxiás áttekin­tése jól beilleszthető és meg lehetne mutatni, hogy a gazdaság­politika és a tervezés fejlődése a tervezéssel szemben támasz­tott követelmények tartalmában milyen változásokat hoz létre. Amellett, hogy a tervezés alapvető vonásai tartósak és állandó­ak, de ennek hitelesságét növeli, ha kifejezésre jut, hogy a tervezéssel szemben támasztott fő követelmények a társadalmi­gazdasági fejlődés folyamán és a tudományos megalapozás tartalma ma más, mint lo évvel ezelőtt. Azóta előtérbe lépett a nemzet­közi munkamegosztás, amely alapvető követelménnyé vált. Véleménye szerint meg kellene világosan mutatni a terv-rendszer egységét, amely azért egység, mert ugyanakkor erősen differen­ciált. A gyakorlatban dolgozók előtt világos, hogy a tervezéssel szemben támasztott követelmények lényegében különböznek, ha táv­lati, vagy éves tervezésről beszélünk. Nem lehet áttekintenixaá és megérteni a tervezésnek a lényegét, ha nem mutatjuk meg a tervezés alapvető funkcióját és hogy mikéntválok ez olyan egy­séggé, amely a szocialista gazdaság irányításának eszköze lehet. A gazdaság tervszerű irányitása nem képzelhető el csupán ötéves tervek keretében. Lehetetlen a népgazdasági tervezés által meg­oldandó feladatokat bemutatni csak a rövid, vagy csak a hosszu­távlatu tervezés keretében és lehetetlen ágazatokra széttagolt

Next

/
Thumbnails
Contents