Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963

1963. április 26. - 1. A VIII. kongresszus anyaga feldolgozásának tapasztalatai. Előadók: László Imre és Pach Zsigmond Pál - 2. Javaslat az Egyetem szervezeti felépítésének megjavítására. Előadó: Berei Andor - 3. Egyéb

-11is átfogóan kell felvetni. A II. fejezetet "A magyar ipar helye a népgazdaságban és a nemzetközi munkamegosztásban" cimmel kellene meghagyni és abban elmondani az ipar helyét, jelentőségét a magyar népgazdaságban és a nemzetközi munkamegosztásban és itt kell felvetni a világszínvonal problémáját is. Erről nemcsak a tankönyvben kell szólni, hanem előadás is szükséges. Az átfogó jelleg szempontjából egyetért Megyeri elvtárssal, hogy lehetetlen elválasztani az ágazatok és a vállalatok közgazdasági kérdéseit. Helyes lenne a vállalati problmákkal is bővebben foglalkozni. Egyes témák arányai, az egész anyag terjedelme nincs x»endben. Pl. 14 előadás esik az állóalapokra, újratermelésre és az önköltségre, árra. ügy néz ki, mintha ezek lennének a központi kérdések. A termelési folyamatot legalább olyan bőven kell tárgyalni, mint az önköltséget és az árat. Véleménye szerint nincs szükség 12o előadási órára és 73 iv terjedelmű anyagra. Az előadási óraszámot javasolja csökkenteni, a szemináriumok óraszámát esetleg ugyanennyivel növelni, §o-9o óra arányban lehetne megosztani. III. fejezet: itt meg kellene mutatni az egyes ágazatok speciális kérdéseit. Az épitőipír és az ipar közti különbségről itt kellene beszélni. A kitermelő ós feldolgozó ipar nincs emlitve, a nehézipar és könnyűipar se. A fejezetet ugy kellene továbbfejleszteni, hogy leiróan a^ja meg az egyes ágazatok sajátosságait. A VI. fejezetben beszélni kellene a műszaki fejlődés hatásáról a termelékenység emelkedésére, a munka technikai felszereltségére stb. A IX. fejezet az állóalapok fogalmával kezdődik és áttér a beruházásokra. Az állóalapok ás kérdése nemcsak beruházások kérdése. Pel kellene vetni a lekötött állóalapok hatékonyságának kérdését. A XIII. fejezet egyoldalúan csak a forgási sebesség kérdését veti fel. A munkatermelékenységet is fel kell vetni, a technikai felszereltség, az anyagigényesség, a világszínvonal kérdését. A gazdaságosságról rengeteg szó van. Más tárgyakban^is foglalkoznak ezzel és nem biztos, hogy mindig egy dolgot értenek ez alatt. Ezt a kérdést helyes lenne egyetemi szinten tisztázni. Vajda Imre: A VII. fejezetben a nemzetközi egyeztetés és a nemzetközi munkamegosztás tárgyalására feltétlenül szükség van. A nemzetközi egyeztetés, mint metodika, a nemzetközi munkamegosztásban már további fázisnak adja át a helyét. A nemzetközi tervezés, ennek végrehajtása és ennek