Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1961-1962
1962. február 13. - 1. Az Ipari szak tematikája. Előadók: dr. László Imre és dr. Wilcsek Jenő - 2. A tanárképző szakot felülvizsgáló bizottság jelentése. Előadó: dr. Berend Iván
-Z8csökkentése mellett fokozni kell a számvitel gépesítés oktatását. A Közlekedés és fuvar össz-óraszáma Jo óra. W i 1 c s e k Jenő az ipargazdaságtan tárggyal kapcsolatban javasolja, hogy a program részleteit az Egyetemi Tanács ne tárgyalja, annál inkább sem, mert azok később külön tárgyalásra kerülnek. Szabó Kálmán véleménye szerint az ipargazdaságtan óraszámát 3o órával csökkenteni kellene, tekintettel arra, hogy a népgazdaság tervezése a maga 9o órája alatt számos olyan dolgot oktat, amelyet az ipargazdaságtan keretében megismételnek. Az pedig elkerülhetetlen, hogy a népgazdaság tervezése tárgy ne tárgyalja behatóan az ágazatok problémáit. Ez szükséges azért, mert a nem ipar szakos hallgatók csak igy kapnak kellő tájékoztatást a népgazdaság szerkezetéről. Egyébként is a népgazdaság tervezése tárgyban kellene az ipari önköltségszámitás és tervezés problémáit behatóan ismertetni minden hallgatóval. Az önköltségtervezésnek olyan kérdéseit pedig, amelyeket az ipar szakos hallgatóknak jobban kell ismerniök, mint általában a közgazdászoknak, a vállalati tervezés és szervezés tárgyban kellene oktatni. Az ipar anyag-müszaki ellátási problémáit, a készletezés, a tartalékolás, a munkaerő és az önköltségi kérdéseket népgazdasági szinten a népgazdasági tárgy keretében Hiell márnáén hallgatónak tanulnia. Az ipargazdaságtan az egyes iparágak vonatkozásában beszélne részletesen ugyanezekről a témákról. Olyanfajta ipargazdász, helyesebb:' ipari üzemgazdász lebeg a szeme előtt, aki az iparvállalat közgazdasági kérdéseit fel tudja vetni, azokat elemezni tudja, gyakorlati javaslatokat tud tenni. Ez veti fel azt a kérdést, vajon ném lehetne-e az iparvállalati elemzés tárgyat és az iparvállalati szervezés ós tervezés tárgyat egy egészséges vállalati gazdaságtanná átgyúrni. Ez lehetővé tenné az ipargazdaságtan oktatásának bizonyos mértékű csökkentését. W i 1 c s e k Jenő hangsúlyozza, hogy Szabó Kálmán elvtárs nagyon éles határvonalat huz a vállalati szint és a magasabb sgint között. A vállalat ma meglehetősen atomizált egység, de nem biztos, hogy pár év múlva ugyanazt tekintjük-e majd vállalatnak, mint ma, hiszen megtörténhet, hogy egy vállalat majd egy egész iparágat reprezentál. Ebben az esetben pedig a Szabó elvtárs által javasolt vállalati gazdaságtanban nem tárgyalhatók a felmerülő problémák. Szabó elvtársnak az az elgondolása, hogy az ipar egyes témáit a népgazdaság tervezése tárgyban kell előadni, felveti káderkérdéseket is. A munkatermelékenységet lehet tanitani a népgazdasági tervezésben, de akkor ennek a tárgynak az óraszámát kell emelni és megfelelő előadónak is rendelkezésre kell állnia. Határozat : a programok kidolgozásánál egyeztetni kell, mit tanitson a Mépgazdaság tervezése és mit az Ipargazdaságtan Tanszék. Csak a feltétlenül szükséges átfedések maradjanak a két tárgyban.
