Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1960. szeptember 27. - 1. Oktatási rendszerünk továbbfejlesztése
átmehessen a másikba. Hangsúlyozza, hogy abban az irániban kell haladni, hogy altaianossá váljék a középfokú oktatás. Itt az ipari tanulok vonatkozasaban lát nehézséget. A megoldás az lenne, ha az ipari tanuló az^ ipari iskolákban középsikolai szintet érne el. Jelenleg az esti oktatásban képezheti tovább magát az ipari tanuló. _ Kiemeli, hogy előbb-utóbb találkoznia kell az 5+l-e3 es az l+í?-os oktatásnak. Bizonyos iskolatípusoknál az üzemeket és az iskolákat^ egymáshoz sokkal Közelebb kell hozni, mint jelenleg vannak. Erő-JJ siteni kell a falusi oktatást, ilymodon a város és a falu közötta különbséget, amely az iskolai oktatás tekintetében a legerősebb,// jobban lehetne csökkenteni. . , ^ . Sürgeti az általános és a középiskolákban az erkölcsi oktatas megoldását. Az a tény, hogy az iskolák közelebbkerülnek a munkához, már önmagában hallatlan nagy nevelőerő, de ezenkivül e^y nagyon átgondolt, a felszabadulás előtti valláserkölcsi oktatás hatékonyságát elérő olyan tanitási rendszert kell kialakítani, amely alkalmas az erkölcsi nevelés problémáinak megoldására. H a á s z Árpád a túlterheléssel kapcsolatban megállapitja, hogy mind a középiskolai, mind az egyetemi oktatásban a követelményeket illetően van túlterhelés, a gyakorlatban azonban ni&cs. Jelenleg még sok felesleges ismeretet tanit az Egyetem, sok rosszul megválasztott kötelező irodalmat ir elő. Mindez jelenti a túlterhelést. Ha sikerül ehelyett megfelelő normákat kialakítani, ezeket betartatni a hallgatókkal, a túlterhelés megszűnik. Hangsúlyozza: alapos felülvizsgálattal meg kell allapitani, mit és hogyan kell tanitani az egyes tipusu középiskolákban,.hogy azok alapul szolgálhassanak az egyetemi oktatasnkk. Az irányelvek hangsúlyozzák a bátor kísérletezést, ugyanakkor inteni kell a tűrelmetlenkedőket, akik a forradalmi átalakulás cimén olyan feladatokat is vállalnának, amelyeknek megvalósítása nem vinné előbbre az irányelvek megszabta követelményeket. Az erkölcsi nox-mák kidolgozásával kapcsolatban azt emeli ki, hogy a mi x^ndszerünkben dogmák összefoglalásáról nem lehet szó, hanem világnézeti biztonságra kell nevelni a hallgatókat, ehhez pedig az szükséges, hogy az egész refoxni ebben az irániban haladjon. Végül megállapitja, hogy az önálló logikus gondolkodásra való neveles a reform döntő kérdése, erre fokozottabb figyelmet kell fordítani az oktatás valamennyi fokán, mint eddig tettük* Kis s Bóláné /Művelődésügyi Minisztérium/ azt fejtegeti, hogy irányelvek miért bontják szét az oktatást közgazdasági és kereske delml sxMki.KkHlá.KK szakközépiskolára. Külön kívánják választani aznügyviteli képzést és az aruforgalmi képzést. Az előbbit ellátják a közgazdasági f az utóbbit a kereskedelmi szakközépiskolák. Ezekre ;épül a felsofoku szaktechnikum, amely sokkal szakositottabb lesz, mint a jelenlegi szakositott közgazdasági technikum. Ezéxi; felesleges a szakositás középsikolai szinvonalon. Az erkölcsi neveléssel kapcsolatban véleménye szerint a tananyag nak, az iskola szemléletének kell sugároznia a marxista-leninista elvektől áthatott világnézetet. Ezt a célt szolgálja az is, hogy osztályfőnöki órák rendszere sokkal szisztematimusabb lesz, mint eddig volt. Négy évre szóló terv szerint állapítják meg az osztályfőnöki óxákat ugy, hogy ezek az óráik alkalmasak legyenek arra hogy a tanulók világnézetét kialakítsák. Ismeiteti egy 2 évvel ezelőtt végzett felméx'és eredményét. 600 közgazdasági technikumban végzett munkahelyét kérdezték meg. A válaszokból kiderült, hogy az itt végzettek jobban megállják helyüket a KlSz-szervezetekben, a politikai vitákban jobban részt vesznek, mint más középiskolákban végzettek. 1956. után is kevesebb volt az eszmei
