Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1961. január 6. - 1. Az általános közgazdasági szakot felülvizsgáló szakbizottság jelentése. Előadó: Vörös Gyula és Szabó Kálmán - 2. Az 1961 őszén tartandó tudományos ülésszak. Előadó: Háy László - 3. Egyebek
-3/ Az Általános Közgazdasági Kar 196o december 5-i tanácsülésén lefolyt vita során többen ellenezték az általános szak fenntartását. A következő ervek hangzottak el: minden közgazdásznak fel kell készülnie általános népgazdasági szintű komplex feladatok megoldására; helytelen lenne kettékszakitani az Egyetemet ugy, hogy legyen egy általános szak egyetemi jelleggel és több más szak főiskolai jelleggel. Célszerűbb lenne, ha a legkülönbözőbb szakokról a legjobb végző hallgatók tapasztalatszerzés ás természetes kiválasztódás alapján kerülnének ilyen .komplex feladatok megoldását iivánó helyekre, 4-5 év alatt egyébként is nehéz ilyen feladatokra embereket olőkésziteni, Felvetődik az a probléma is, hogy az általános szakos hallgatók valamiféle "clit ! ,-nok .érzik magukat. Az általános szak tantervi tervezetében felsorolt uj .tárgyakat illetően attól kell tartani, hogy elméleti tartalmuk megismétli a politikai gazdaságtant és a népgazdaság tervezését. A Kori . Tanácsülés több tagjának felfogása szerint tehát az lenne helyes, ha nem tartanánk fenn általános szakot, hanem as oktatást ugy szerveznénk meg, hogy minden hallgató számára megerősítsük az általános elméleti, népgazdasági kérdések oktatását, ehhez kell felhasználni az általános szakbizottság tervezetét. A Tanácsülés több más tagja viszont helyesnek tartja az általános 3sak fenntartását és a tervezet fő irányvonalát - a következő meggondolásokból; az általános szak tervezetében felsorolt tárgyak jelentős része olyan, hogy azokat a közgazdászoknak szükséges tanitani, de - jelenleg és a többi szak várható továbbfejlesztési tervezetei alapján - nem férnek bele az egyes szakok tantervébe. Vannak olyan munkaterületek, amelyek ilyen képzettségű szakembereket várnak, pl. a munkaügyi, a beruházási osztályok, stb. Az a tapasztalat, hogy bizoayos idő után általában szűkebb területeken is jobb munkaerők lettek azokból, akik az általános kérdéseket' illetően alaposabb képzést kaptak, mint azokból, akik túlnyomórészt csak a specializáció /ágazat, stb./ kérdéseit ismerték. Ami az "elit"-problémát illeti, az egyrészt a szerénységre nevelés kérdése. Másrészt pedig .nem arról van sJaó, hogy közvetlenül vezető embereket akarunk képezni, hanem olyanokat is, akik itt az Egyetemen 3-4 éven keresztül abban a szellemben nevelődtek, hogy a népgazdasági összefüggések..t ismerjék alaposabban. Az Egyet-m befejezése után pedig as általános szakon végző hallgatókat rendszerint nem vezető állami, stb. szervekhez dél3zerü beosztani,.hanem vállalatok, tanácsok megfelelő osztályaira és eleinte alsóbb munkakörbe. Az ott végzett munkájuk alapján lehet dönteni későbbi beosztásukról. Ami pedig a tudományos kutatómunkára való előkészítést illeti, ah általános szakot végzők ilyen területre való kerülése nem különbözik pl. egy iparszakot végzett ilyenirányú előkészítésétől. Ezek az általános közgazdasági szakkal, a szak létjogosultságával kapcsolatos vitás kérdések közelről érintik az Egyetem egész felépítésének problémáját, s ezért különösképpen szükséges az Egyetemi Tanács megítélése és döntése. B./ TANTERVI JAVASLATOK AZ ÁLTALÁNOS KÖZGAZDASÁGI SZAKRA. I. Az általános közgazdasági szak alaptárgyai /vagyis amelyeket feltehetően mis szakok hallgatói számára is kötelesek/ valamint azok körülbelüli megoszlása az egyes félévek között és óraszámaik:
