Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1961. február 14. - 1. Az Iparszakot felülvizsgáló szakbizottság jelentése
- 33 Sőt, inkább azt lehet feltételezni, hogy a kérdőivek kitöltőinek egy része - a "konkurrenciától" tartva - szivesebben irt kisebb, mint nagyobb számot a kelleténél. /Mint több kisérő levélből kitűnt, sokan ázt gondolják, hogy a vállalat köteles lesz annyi végzett közgazdászt átvenni, mint ahányat most "igényelt". A következményektől Való félelemmel magyarázható - legalább is részben - az is, hogy több vállalat megtagadta a válaszadást/. Az egész magyar gyáriparban a munkáslétszám majdnem pontosan 5-szöröse az általunk.megfigyelt 13o ipari vállalat munkáslétszámának, az egész építőipar, munkáslétszáma pedig 92-szeresen múlja felül az általunk megfigyelt 5 , épitő-ipari vállalat munkáslétszámát. Ha tehát - a munkáslétszám alap-• ján - az egész iparra, illetve épitőiparra kivetítjük erédmé nyeinket, akkor ázt kapjuk, hogy a következő öt évben az ipari vállalatok 5 x 519 - 2 595> az építőipari vállalatok kb. 92 x 3 ~ 46o, összesen 3 o55 végzett közgazdászt akarnak felvenni. Ha ezt a számot 3 ooo-re lekerekitjük, akkor is igen magás évi átlagot; 6oo főt kapunk ! Ebben a számban azonban nincsenek' benne a vállalatokon fcivül meglévő intézmények, amelyek .szintén tartanak igényt iparszakos közgazdászokra. Azon.már természetesen nem lehet változtatni, hogy a fönti igényt a következő 5 évben egyetemünk megközelítőleg sem .tudja kielégíteni. A perspektivikus terv készítésénél to vábbá azt is figyelembe, kell venni, hogy egy bizonyos telítettség" elérése után.csak :á kiöregedett dolgozók pótlásáról illetve bizonyos fejlődés biztosításáról kell'gondoskodni, a 4./ Képzettség szerinti összetétel és közgazdásziaény i p arc s op ort ónként .., A 135 vállalat, illetve azok dolgozóinak iparcsoportok szurinti megoszlása jelentősen eltér az egész ipar és épitőipar iparcsoportok szerinti megoszlásától. Ennek oka. egyrészt az, hogy a véletlen kiválasztás mellett a nagyválla latokat is bevontuk a megfigyelésbe, ezek pedig túlnyomó-^ részt 3-4 iparcsoporthoz tartoznak, másrészt az, hogy a válaszadás megtagadása, illetve felhasználhatatlan adatok szol gáltatása a különböző iparcsoportokban nagymértékben különböző volt. Adataink tehát nem tanulmányozhatók az iparcsoportok szerinti megosz lás szempontjából. Ugyanakkor a különböző iparcsoportokon belül számitott viszonyszámok összehasonlíthatók más iparcsoportok megfelelő adataival, így vizsgálhatjuk azt, hogy mely iparcsoportokban kedvezőbb a képzettség szerinti megoszlás. Ezt az összehasonlítást is korlátok köze szorítja azonban az a körülmény, hogy egyes ipar2o/7o/1961.
