Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1961. február 14. - 1. Az Iparszakot felülvizsgáló szakbizottság jelentése
- 6 Bognár Jószef azt fejtegeti, hogy amíg az ipar fejlődni tudott a munkahelyek számának 3 zaporitasával, nem pedig a termelékenység emelésével, az üzemszervezés megjavításával, addig a közgazdasági munkának kisebb jelentőséget tulajdonítottak, A jövőben alapvető változásnak kell bekövetkeznie, hiszen az 1960-65-Ös iparfejlesztési politika szerint a teriae lés növekedésének 65 £-át a termelékenység növel©désével kell fedezni, 1968-ra pedig ez 80 %-ra kell, hogy emelkedjék, mert a munkaerő-tart alétok addigra teljesen kimerülnek. Egyetért azzal, hogy nem célszerű és nem is könnyű visszamenőlej vizsgálgatni, megfelelő helyen dolgoznak-e a végzett közgazdászok, a jövőt illetően azonban nem szabad megengedni, hogy hasonló visszás helyzet kialakulhasson. Ezzel kapcsolatban említi meg, hogy a főkönyvelők pozíciója annak idején* ugy alakult ki, hogy gyorsan be kellett tölteni egy ürt ós ezt a főkönyvelőkkel töltötték be. Ma azonban már az üzemvezetés problémáinak megoldásához másfajta képzettségű emberekre van szükség. Ezért egyetért minden olyan javaslattal, amely arra irányul, hogy az ipargazd asá ^tan-számvitel oktatúsi arányán a jövőben változtatni kell. Hiányolja, hogy az előterjesztés nem tartalmaz javaslatot piackutatással foglalkozó alternatív kollégium felállítására. Hangot ad annak az álláspontjának, hogy az ipargazdaságtan a közgazdasági problémákat a termelő erők oldaláról, az azokkal való kölcsönhatásban tanulmányozza, ennek megfelelően kell az ipargazdaságtant felépíteni azzal, hOÉy a technika gazdaságos módon való koncentrációja üzemi ós népgazdasági szinten is közgazdasági feladat, amely azonban egyes esetekben szorosan összefügg műszaki problémákkal is. %>pen ezért helyes a műszaki ismeretek körének növelése, ennek azonban nem egyoldalú technológiának kell lennie. B i k i c s István megállapítja: az Ipari Szakbizottság értékes munkát végzeot, előterjesztese igen sok uj koncepciót tartalmaz, amelyek az egyetemi oktatásban is sok helyen alkalmazhatók, Kifejezi az Ipari Kar köszönetét mindazoknak, akik részt vettek a szakbizottság munkájában. Igen helyes ós az egyetemi munka szempontjából is általánosítható álláspontja a szakbizottságnak az, hogy egységes iparszakoí oktatást kíván megvalósítani, ugyanakkor igyeksz*ik biztosítani a specializációs feltételeket és követelményeket, A hallgatók beiskolázási létszámának 120 főre emelését helyesli, sőt, véleménye szerint ennél nagyobb emelésre lenne szükség, azonban figyelmeztet: az Egyetemnek ninc3 még egy kara, amely olyan érzékenyen reagálna a beiskolázási lécszám legkisebb emelésére, mint éppen az Ipari Kar. Utal ezzel kapcsolatban a laboratóriumi oktatásra. Szükségesnek atrtja az ÜzemszervezIsi Kabinet megvalósítását, éspedig a Kar négy tanszékével közösen, azéet közösen, mert meglehetősen nagy gazdasági kihatásokról is szó van. A Kabinet elősegítené a tudományos munkát is, mert a négy tanszék együtt komplex tudományos munkákat tudna megoldani.
