Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961

1961. március 22. - 1. A belkereskedelmi áruismereti szakbizottság jelentése. Előadó: Dr. Szelepcsényi Lajos - 2. Az Egyetem ideológia helyzete. Előadó: Dr. Bedő Gyula

-15­fiá - ' Oktatóink ideológiai-politikai felkészültségéhez mérten nom^ kiolégitő a birálat és_ önbírálat szelleme, Kevés az olyan pub­likáció, amelyben TgycTemünk valamely oktatója másik, Egyete­münkön lévő kollégájával ideológiai-politikai területet is érin­tő kérdésekben vitatkozna', Arra pedig alig van példa, hogy az igy érintettek reagálnának is errOj még kevésbé,- ha^szükséges ­hogy önkritikát is gyakoroljanak, ^'gyes tanszékünk légköre nem nevezhető egészségesnek /pl. Nyelvi, Számvitel, Agrár, Filozó­fia/ . A kommunista jellemszilárdság nem kiclégitő voltára utal az is, hogy clág gyakori jelenség az" anyagiasság, a beképzeltság, az önmaga jelentőséget túlbecsülő magatartás. Egyeseknél az Ízet­len "nyüzsgés", fontoskodás, vagy éppen : !simulékonyság : ;, talán erős kifejezéssel élve a karrierizmusra emlékeztető magatartás. Nem idegen néhány oktatónktól az intrikusságra, pletykálkodásra, rágalmazásra való hajlamosság sem, l.íogt aláiható még az indivi-_ diializmus, az egyetemi közös feladatoktól való húzódás, az egyé­ni szük szakmai érdeknek az összegyetemi érdek fölé helyezése is. Az emiitett problémák tehát világosan mutatják, hogy tansze­mélyzetünk ré szé nél a sz ó é s a tett jaJLlentmondása^ m eg nem Tőkin tire Fo "te Ij'c'son 1ck üzd Ö"t thok. _ JS TeTadaf sikcresT; ölj esi fes e viszont ifglrasszerűen emelne" ideológiai-politikai munkánk szín­vonalát ás a hallgatók nev:,lése érdekében tett erőieszitéseink hatékonyságát. Az emlitett problémák fő okai a következők: 1./ Az_Jtl lami vozét^és^ mozgalmi szervek i dcológiai_ munkájjának n_era mindig kelTo "összejfarTgb~ltsag_a..~A tans zák veze_tTs idoológiai munkájának áltclahos javulás a* ellenére meg "több"" tanszékünkön nem látható, hogy a tanszékvezető ideológiai vezetője is a^tan­széknek. Egyesek kevéssé is tőrekednek erre. Mások, törekvésük ellenére '- mivel a szükséges tekintéllyel a tanszéki kollektíva előtt nem rendelkeznek - nem képesek ennek eleget tenni. Végül egyes tanszékvezetők - más jellegű, Egyetemen kívüli nagy el­foglaltságuk miatt - általában kevés időt fordítanak a tanszék dolgaira, igy a tanszék ideológiai, politikai problémáival való foglalkozásra. A karok vezetői és a pártalapszervozetek vezetőségei közötti kapcsolatban ma is sok a formális elem. Az is előfordul, hogy hasznos javaslatok a feledés homályába merülnek. A Kari Ta­nácsok nem elég igényesek az ideológiai munkában, illetve igé­nyeik érvényesítésében nem clág következetesek. * Tanácsok nem kellő konkrétsággal ás differenciáltsággal foglalkoznak az ok­tatás ideológiai vonatkozásaival, hanem túlságosan általánosan, ami viszonylag kevéssé használható segítséget jelent a tanszé­kek számára. Az állami szervek ülésein, amikor szerepelnek ide­ológiai tárgyú kérdések, azt legtöbbször más kérdésekkel szem­ben kisebb súllyal kezelik. . A 2./ A Jilágnézeti ITpvölési Bizottságnek jezidoi^ még_ ne^jnJce-.T rült megtalálnia ^^ljg^á'z ^^ofe mbn VelüfSzerepe eleg for­mális, többnyire rogisz^ráTóVa tansa^lcelcon folyó állami fel-

Next

/
Thumbnails
Contents