Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961

1961. július 17. - Jelentés az Egyetem 1960/61. tanévi munkájáról. Előadó: Dr. Háy László

-13­bevonásával, a szakvezetők irányításával, különböző fórumo­kon történt megvitatások utján ícászült. A káderfejlesztési tervek elkészítésének ez a módja tette lehetővé, hogy nagyrész leküsdjük azt az első időszakban jelentkező idegenkedést, amely a korábbi káderfojlesztáci tervek miatt élt egyes okta­tókban. A tervek kidolgozásának újszerű módja eredményeként a most elkészült káderfejlesztési tervek megalapozottsága lénye­gesen jobb, mint az Egyetemünkön korábban készült terveké volt. A káder...ejlesztá-si tervek így az eddiginél lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosítanak a kádermunka területén az irányítás, segítés, ellenőrzés számára. A káderf03losztési tervek kidolgozását nehezítette /^különö­sen á tanszéki, kari, egyetemi tervekét/ az a körülmény, hogy a szakbizottsági munkák koordinálása ás végleges lezárá­sa előtt kellett a terv -kot elkészíteni, valamint az, hogy még nem született döntés az egyetemi oktatás időtartamát il­letően. íTcm rendelkeztünk megfelelő információval atekintöt­ben som, hogy a következő öt év alatt mennyivel növekszik hallgatóink létszáma. \ Ezek miatt a következő években több vonatkozásban szükség lesz káderfejlesztási terveink egyes megállapításainak módo­sítására. Általában a következő 1-2 évre vonatkozó terveink megalaoozottsága lényegesen j bb, mint a későbbi időszakra szólóak. Szükségessé válik ezért, hogy a következő években ­a most elkészített perspektivikus torvek alapján - minden szinten / egyetemi, kari, tanszáki, egyéni/ minden évben a megfelelő munkaterv szerves részeként kidolgozzuk az adott , .időszak kádertorvét a bekövetkezett változások figyelembe­vételével. A tervek éves ütemezésénél különösen súlyt kkivá­.nünk helyezni olyaft szakterületekre, amelyeket illetően a szakbizottságok jelentései hiányosságokat, fejlesztési'fal­adatokat állapítanak meg. A káderfejlesztési tervek kidolgozása során, de más.össze­függésben is több alkalommal felmerült a tanszékek létszám­ellátottságának kérdése a tanévben. A káderfejlesztési tervek kidolgozása kapcsán elemzést készí­tettünk az oktatói létszámszükséglet meghatározásának problé­máiról és arra az álláspontra jutottunk, hogy a jelenlegi normák-nem helyesek és ezt a minisztériumhoz benyújtott, 1961. február 27-én kelt előt .rjesztésünkben kifejezésre is juttattunk. A kérdés újbóli napirendre tűzését egyrészt az tette szüksé­gessé, hogy gondoskodni kell néhány MTA státusban lévő okta^ tó egyetemi státusba való átvételéről, másrészt az£jb££y a következő, tanévbon több tanszékünkön növekszik óraterhe­lés és erre fedezetet kell biztosítani. Sz alkalommal újból megemlítjük, hogy Egye .. nkön a tan­anyag korszerűsítésével kapcsolatos feladatok, a tudományos munka fejlesztése, a hallgatói létszám vá ' ^tó emelkedése az esti oktatás kiterjesztése és egyéb tényeke miatt az oktatói létszám növelésére van szükség a következő években. A létszám­hiány túlhajtott pótlása óraadókkal as oktatásnak nem válik előnyére.

Next

/
Thumbnails
Contents