Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. december 23. - 1. A MSZMP VII. kongresszusának határozataiból folyó teendőink. Előadó: Bedő Gyula - 2. A levelező hallgatók tananyagának problémái. Előadó: Sásdi István - 3. Jelentés a mérnök-közgazdász szak felülvizsgálatáról. Előadó: Szakasits D. György - 4. Javaslat a hiányzó szakbizottságok tagjaira. Előadók: a dékánok

m a o 1 a ór Jáaoa miai,«ztarhelyetfeesx aegáliapitda, bo y a ¿aüuorban '•exaaék«ny vita folyt a refómról. 1959. decemberében. 19o0. ¿anuarlábaa cokktl ktvósooé öiatató 3el<m^gekfc*l találkoztak e -¿na vonatkozásban a ^sgaftdftaégferiaoányi hgyeteaon ia* Aaóta kiderült, ho -' a -ugodt. aegícn¿olt és célszerű irányban toroéno léptéről van szo és AA már aa egyetemek többsége egyetért aa alapelve, .ke A. A reform ulőkcaaité^aeic eliő nos? periódusa lezárult. Kua«k nagy feladata aa volt, hogy politikailag kellett megvívni a &;atat* - ez elsősorban sás egyetemekre érvényes megáll Jpxtia - el „ellett é-m

f hogy aa o .tatók nagy része e: yetértsen a d&va^latOiUal. Bz megtol •téntu söt, további eredmény. aegy mar ao.i f Irierült feöbb olyan javaslat. amelyeknek megválóáitásaval nem kall >-0 évig várni. A munka dandárja azonban aég hátra vant ugy k ;ll atanaoyagofe korsserusieeni, hoc/ eredménye e® okafcáa ^alnvonu lan..^ euelese legyen; ki kell ooi-ozai a urassal gyakorlatok tartalmat. Ifem aokra mernének az egyete.ok. ha dg^sserüan a is r&jglévS hégy hetes gvako»latnak waaylaé£l kiter^e .iztéaére törekednének. iéuyeges tar jaiul változtatá oka s "kell e.^iköaülni. olyan azukmai gyakorlatokat kell létrehozni, amelyek aa elmélet aa a sy «korlat egyaé ének jobb kapcsolatát ssol. alják, iurre van elegendő idő, nyugoát^a fel ldáet rá készülni. Megállapítja, hegy a mostí^ni ,l»;áJbaa .samoo oly.n javallat hangzott el» amelyeknek ..iegvalóaitáBéval asm kell vá si a reform kiiutáaáig« Hagy figyelmet, kell fordi "feini aa e yetea speciális prcblémáira, vaüninfe aa egyetem oktatóinuk problémáira, pl. a vil. aóacti novelőmunic* aeg^avxtáaára, a taanus korezerüsitéaére. Bar kívánja felelevu&ltaoi azt a vi Cáo, milyen e jeteaeek ¿toll taalnteai a közgaádaaá^tnadoményi * yetemet, óv-Jsobnék olyrn Mjeleatbaer.től, hogy a garx károly ^Zíi^iiaságtűdoiaányi iü yeteaet speciális kálön ideológiai főiskolának ¿cell tefrtnteai. Baa hi.>zi

f hogy a^ugodt lélekkel lehetne állítani, hogy az temen - bar ifet sokkol nagyobbak a lehetőségek, min« más egyetemeken m nincsenek nár feladatok a világnézeti no velőauaka. megjavítása terén, sőt, a» oktató szemé lyzet marslsta-lfiainu fea ne ve 16 a a feeréa is. Is %yetemnek különösen nagy kötelesefetaége, - adottságaiból kifolyólag - isogyaz -".yeue^ea ¿>eluli ideológiai vitáidat az eddiginél magasabb színvonalra ea.elje. - .-vűlbaose fi, yelmot kall fordítani a káaerco^lo atésre. fagyon sziazte_;atikus, komoly erőfeszítéseket kall te mi aa oktatéssenáÉlyaet tudomány . s fejl<5dé^ónek megerősítése érdekében. Sem l&et azt eea állítani^ hogj- ma már nem probléma aa okt-u ¿é-zcsaél^zet gyakorlati i aer^teinej. xogyatóko^ságai. Aa utóbbi évckb-n „eiuataa voxt a fejlöaas eaea a tci-enl de mint ahogyan aindan egyetemen varniak problémák ebben a vonZtkoza^h a. az i^yetemen is a reformhoz tartozó probléma az oktató-aamélyaet gyakorlati ismeretei bővítésén*a: ¿lőtérbeállitása. Vilá^ooaa la^ai kell, hogy a reform célkitűzései «létérbe álütják az e ^/etemi okfeató-rievelo munkát»üelytelen uélog aaeauaálli ¿aai a taazzékekan folyó tudományos munkát aa oktató munkával, mégis aa egyetemet, a tac níjrok tevéicenyéaését elsősorban abból Ítélik meg, aUyaa aainvon^lasaj nevelnek ós okt^.tnak^ ugyaiiakkor szinvoaalas oktató-nevelómanka uí— dom ayoa felkésaültseg nolkul nem végezhető* - jul súlyozza* aogy nagyon fontos faladat a tanszékek munkájának megjavítása. Az oktatók megorte

wreék wnask foatoaságái;* de »b an aa evbea aég nem feöxw ¿éat? domtő fordulat ebb ji a vonatkoaá baa. Xiéháa^' elvtarss 1 való beszélgetéa alkalmával aegodalomiu-.il tapasztalta, hogy e,t a cél.titüaést félreértették* Ügyes elvtársak azt óllitjákl m x a ura?saéi:ek munkája naígjuvitásaaak érteimassése kSrül aa ^etemoc komoly oajok vannak, amelyeknek aa a lérygge, hogy a fcansaékeaan nehéz ffSyelmet tartani, mert a tanszékvezető nem tudja a saaszeaélyset állami le^elaét megfelelő ea*söBÖkkel biato -itani. a.^res elvtársak szerint esoen a helytelen szemléletben aa tűiu'öaőuik, hogy a taaw saeiaélyaet agy ártelmeate a tanszékek munkájáa.k megjavítására