Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. október 28. - 1. Az Egyetem működési szabályzata / tervezet / Előadó: Dr. Sásdi István - 2. Az Egyetem 1959/60. tanév munkaterve III / 2 /. pontjának végrehajtása. Előadó: Dr. Háy László - 3. A Világnézeti Nevelési Bizottság munkaprogramja. Előadó: Vörös Gyula - 4. Tájékoztatás a tudományos ülésszak szervezéséről / szóbeli tájékoztatás /. Előadó: Bognár József - 5. A nevelőtanárok munkájának tapasztalatai. Előadó: Dr. Meisel Sándor - 6. A szakképzés bővítésének állása. Előadó: Dr. Megyeri Endre - 7. Javaslat a Tanárképző Bizottság felállítására. Előadó: Dr. Sásdi István - 8. Egyebek
"X LU/RDJLVT*' - 6 /ír ipari termelés é3 a termelékenység emelie dése, ennek közgázöasagi vonatkozás^. -Jny aámik— groblómu kti ia yőa a tk oaab . a mezőgazdas -gjxTj a nemzetközi együttműködésre, az életszínvonal pxoblémáÍ3?et, a munkaerő kérdés eiaee, (inkább a kvalifikáció, mint a létszám problémákkal foglalkozva^' Miután régebbi elgondolás az, hogy a tudományos ülésszakon a fiatal oktatók nagyöbű számban juthassank szóhoz, véleménye szerint ezért egy részét - felét, vagy harmadát - a karoknak kellene rendezniök, ahol elsősorban fiatal oktatók szerepelhetnének. A kari tudományos ülésszakokat a Közgazdasági társasággal közösen le etne megrendezni. Elnök egyetért azz^l, hogy a tudományos ülésszak az ötéves terv kérdései köré csoportosuljon és a Tervhivatallal együtt kerüljön megrendezésre. Nem ért egyet azzal, hogy a fiatal oktaOyujt^ tókTá kari ülésszakok munkájában vegyenek részt, ila valamely fiatal oktató tudomány s értékű előadást tud produkálni, tartsa eg azt a tudományos ülésszakon, ha magas színvonalú iiozzászólasra vállalkozik, szerepeljen koreferensként, de hozzászólhat az egyes előacásokhoz előkészített hozzászólásokkal is. Ka a fiatal oktatók szereplését kar ár a karokra szükitenéruc le, ez nem ösztönzőleg, hanem visszatartólag hatna. Bognár József hozzáfűzi még, hogy azért javasolta a fiatal oktatóknak ka»i tanácsülésen való szereplését, mert ebben az esetben so^al több oktató juthat szerepléshez, mincha csak a fő tudományos ülésszakon vennénei-c részt. 3 e d ő Gyula javasolja* össze kelj. gyűjteni, hogy kii; kivannak fellépni a tudományos ülésszakon, milyen kérdéseikkel kell foglalkozni. Ennek felmérése után lehetne eldönteni, kik vennének reszt a központi audományos ülésszakon és egyáltalán szükség lesz—e kari tudományos ülésszakokra. kV i 1 c s e k Jenő rámutat: miután egy-egy előadás és vita elég általános kérdések körül mozog, meg lehetne oldani a kérdést ugy, hogy a kari keretektől függetlenül a főelőadásokhoz szekciók kapcsolódnának, amelyekben a fiatal oktatók nagyobb számban vehetnének részt. Han^súlyozza: ha a cudományos ülésszak a második ötéves tervvel foglalkozik, azt az igényt kell iámaszactani, hogy az előadások ne bővebb ismertetései legyenek az irányelveknek, hanem eleiaző előadások, amelyek elősegitik a terv jsidolgozásána* megalapozását is. A legnehezeoutema a munkaerő bénája lesz, hiszen tervezésünk leggyengébb pontja a szakképzés tervezése, uíulságosan általános az a célkitűzés, hogy a beruházásokról tartson vala_dL előaciast. Le kell szűkíteni zt a xéniát. II a á s z -"vpád elmondja, hogy a kari tudományos ülésszakok gondolata tőle szárriazik, azonban nera ugy képzelte, ho jy ezek szor.-s összefüggésben legyenek a tudományce ülésszakkal. Elgondolása azt célozta, hogy minél több fiatal oktatónak legyen alkalma tudomány® előadás k tartására, függetlenül az E.jyetom egésze által rendezett tudományos ülésszaktól. P a c h -"sigmon d javasolja, hogy amikor a tanszékektől javaslatokat ker az "".^yetem vezetősége a oudományo, ülésszak résztvevőire vonatkozólag, hivja fel a figyelmiet arra is, hogy tavaszi tudományos programjuk megtervezésénél legyenek figyelemmel a tudományos diákülésszakra is.
