Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. december 23. - 1. A MSZMP VII. kongresszusának határozataiból folyó teendőink. Előadó: Bedő Gyula - 2. A levelező hallgatók tananyagának problémái. Előadó: Sásdi István - 3. Jelentés a mérnök-közgazdász szak felülvizsgálatáról. Előadó: Szakasits D. György - 4. Javaslat a hiányzó szakbizottságok tagjaira. Előadók: a dékánok
tea. bíz nem teáz ki ,10 hónapot. JafeaaOljo a , somüati „/akorlaook elhagyását* -Célszerűnek tartja i'elhívni a fi yelmet arra, hogy a jOnetes gyakorlat nem ugy értendő, hogy ket félévre kell elosztani* Y aj & a Imre hangoztatja, aogy a ne jetiik ^élév utáni hat hetes . korlaton résztvevő hallgatók sza&aépzest még nem kaptak, a gyakorlat tehát inkább csak későbbi „zaktaujuiacul való ismerkedés* Véleménye szerint a jelenlegi eg^ évi gyakornokoskodás a diploma m .szerzése után feleslege sé válik ai.-a.or, a&ikor már 9-10 nónapos gyakorlat előzi me*, a diplomamunkát* Szórt javasolja* a rekord intézkedjék arról is. hogy a végzett hallgatók ne mint gyakornokok, hanea aint rendes munkaerők karul jenek munkahelyükre* -z a kunka Töx-vénykön-/vén> k ilyen értelmű megváltoztatásán is Qa ,- után vonja* / Molnár János ezzel kapcsolatban bejelenti* ho^y népgazd. sági szüksé .letek Írják elő a kötelező szakmai „korlat bevezetését, mert a tanárok, orvosok vonakodnak vidékre men ni * Az £ vet'eml fanács ugy határoz* hogy a ?. és 6* félévben a ezombatonkonti gyakorlatokat ne-u iartja szükségesnek, tebát a szakmai gyakorlat időtartama Ü^yitemünkön 9 nőnap. Amaim^ioen a kötelező sakatai gyakorlatra vonatkozó rendelkezés megvalósul, azt ösazhagba kéül hozni a mostani egy éves gyakorlattal* A kötelező szakmai gyakorlat rendkívül erős ellenőrzést követel meg xfcból a szempontool, ho^y valóban ugy foglalkoztatják-e az ejteteaét végzett fiatalokat, hogy .,>a aknájukat minél alaposabban eleajatithassák* Az ügyetemi fanae > véleménye sserint fontos feladata lenne a nek ennek ellenőrzése* A III/l-ű. fejezettel kapcsolatban* államvizsga v^y szakdolgozat? iá 1 n ö k elöljáróban bejelenti* hogy az Ipari Kar javaslatát tartja járhatónak* a féléves temseleai gyakorlat alapján a hallgató készítsen összefoglaló aol ozatot, emeleitt ©aracyon fen:.; az álius>« vizs^a is* l»sgondalandé, ÍOjar a filozófi x .„-u, J. _ .11lamvizsgatár;-y * lí a á s z árpád ezzel szemben hangoztatja, hogy nem kell ragaszkodni z államvizsga—rendszer fenntartásához, .ert egy diploniamunka elkészítése is aegfelel a célnak* ülnök rámutat, feosy diploi^auunka esetén esak arról lehet meggyőződést szerzni. vájjon készítője ismeri-e alaposai azt a területet, amelyről a diplomamunka szól. Jö>ben az esetben a kérdezést nem szo.-ták kiterjeszteni a tár y eg.-sz an; gara* 4 tételhuzáfcos rendszer jobban megmutatja, hogy- az egész anyag vonatkozásiban milyen a hallgató felkészültsége* Farkas áaior eseriat elnéleti tár : {jaknál az állaavizsgareadszer nem yálc be, mert jórészt elfelejtett aayagoc mellett igen rövid idő alatt átiamételni, aaineK ereojaényeképpon az áll siavizsgák színvonala alac^oryabj volt, =ri.at a szigorlatoké. A t matika rugalmasabb összeállításával sem leaet az álic mvizsgarendszer na meglévő hibáit kiküszöbölni* Javasolja* legyen diplomamunka, eaeleltt kérjék »zámon a hallgatótól a témával összefüggő lapvető politikai is ereteket. A diploaumuiLw* megvédése ne a tanév vénén történjék, hanem félévvel, egy évvel később. Ser e nd Iván szerint az Ipari Ear javaslata megkétszerezné a nallgatok feladatát, mert koaolo -zinvonalu szakdolgozatot kellene a hallgatónak készítenie, auely már közeljár a diplo amunkéhoz, ugyanakkor az áliamvizsgakötelezettségeinek is eleget kell tennie*
