Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. december 23. - 1. A MSZMP VII. kongresszusának határozataiból folyó teendőink. Előadó: Bedő Gyula - 2. A levelező hallgatók tananyagának problémái. Előadó: Sásdi István - 3. Jelentés a mérnök-közgazdász szak felülvizsgálatáról. Előadó: Szakasits D. György - 4. Javaslat a hiányzó szakbizottságok tagjaira. Előadók: a dékánok
- 7 - r adjon üzáaot, ho^ a tanult ondo ito aa l t a megsze sett ismereteket a gyakori, .fcb&a hogyaa tudja alkala&jnd, mint a»a&k t hogyan tudja az anyagot recitálni* A üploaamunka alkalaas arra # hogy a rJillgaio gondolkodási és alki lmazáoi képességéről te^ea ű^nubiz onyságot. Előfordulhat, hogy egy diplomamunka c .etleg jobb le z, aliii; egv közepes do&tori disszertáció* de ess mu azt jelenti. nogy a ketté köaött nincs különbség, haaea azt, hogy -a tsaoerek kósott is van kiilönbaég* K • r é k g y A r tó JSlemér az Ipari i£ar javaslata isellett foglal állastj a végső fczámoakérés aűLkalmávol ülteöo^lzni £ell, milyen áttekintése van a hallgatónak aa %yetemen tanultakról, milyen mélyrehatóan r/udja elmólfiti isaeretei alaoján ataiítéffiájái feldolgozni. i&eket a követelaény eket esetlen alkalos3mul*a úiploia :.itmka megvédésekor lehetetlen ellenőrizni. aangsulyoaza* ho^y az állaHvizsga nja lehec szigorlat jellegű, mert a szigorlaton e 4;y iionkrét időszak beható ismereteit kell számomséonl részleteiben, az államvizsgának pedig átfogóbbaak kell lennie. A végeo kikérdezés a fő tárgyakból egyrészt isaétlő jellegű, aásrésst áttekinthet ad a tanárnak arról, ho^y a szaktárgyakat milyen mélyen sajavította el a hallgató, a szak-Jole, oaat pecig azért ha.jsnos, aert abból üerülne, milyen laélyreiiatóan tudja alkalmazni az elsajátított anyaa c li ásigzaand Pál ? sérint a diploaaauaii&ittftllett s zól az az érv, hogy a hallgató i mereteit vertikálisan fo^cozza, nem p-dig horizontáiiuan, aini aa államvizsga* A cUploaaaunkával szcrtéágezóan lehet az isaéeléat vé rehajtani, a széles? só ben uörcénŐ isaétlés csak mechanikus reprodukcióhoz vezet. Vörös Uyula az Általános Kar javallata mellett foglal állást, U o 1 n á r János miaiszternülyettes szerint szükse^ lesz kísérletekre, A Mi&zaki & yetemen szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a diplomamunka megvédésénél ainden érőszakoltsá Í»K1Í« U nélkül ellenőrizni lehet a műszaki képzettséget* L 1 n ö k megállóit ja, hogy a többség a diploaaaunka aellett foglal c állásflfct* A feltörje >ztesben ezt le kell szögezni, azonban nea kell állásc foglalni sem pro, sem kontra* alismeri, hogy sok előnye lehet a ^ipiomanuakának, azonbEJi csak kísérletek uűán, naivon óvatosan lehet rátérni erre a módszerre, megonaolva olyan kérdéseket is, ho&T" a tizedik félévet rászánja-e az S ^yetem a diplomamunka készítésére, mikor védjék meg a hallgatók, hogyan lehet biztosítani megfelelő száau konzulanseket stb? Az Egyeteaal fanács ugy dönt, hogy ahallgató a hat nóha3 pos teraelési gyakorlatról összefoglaló j,eleuuóst kéuzitsen, ameet áraeajeggyel kell ellásni* A vitában elhagzott külöaböző vélenyek megfontolása alapján kell dönteni, vájjon a jövőben bevezetendő-e a diplomamunka-rendszeri A III/2-a fejezettjei kapcsolatban: Vörös Gyula nem tartja helyesnek, hogy a szakokra való beosztás a ta nulm ányok kezdetén történjék meg, mert ebbea az esetben az általános szakot ilietően px-obléma :aerülae fel* üogyan lehet péluául 16 óves korban tudományos Kutatót kij-lölmi? Ha egy ipariakra ii-ar^itott híillgató közepes eredőén ^ el vé. az, aó minui lehetséges olyan megoldás, ho y alacsonytbb oeoaztásba ke-iiljön, ezt azonban nem lehet megtenni a-u^al az általános szakossal, aki közepes eredmén ér el. - A vizsgarendszerr é kapcsolatban megjegyzi, ho^,. hátrányos
