Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. december 23. - 1. A MSZMP VII. kongresszusának határozataiból folyó teendőink. Előadó: Bedő Gyula - 2. A levelező hallgatók tananyagának problémái. Előadó: Sásdi István - 3. Jelentés a mérnök-közgazdász szak felülvizsgálatáról. Előadó: Szakasits D. György - 4. Javaslat a hiányzó szakbizottságok tagjaira. Előadók: a dékánok

/—i ocsUTVUA^ aa a SzjtcHÍéi&bt/ aXcA^ ^cteJUMjtt a ^cuc^^^^iíé^ éle^MkasH-<2< ^^^^ a./ A jelenlegi aspiransok írévsefrat, Kuíatasi temaoukat, a disz^szertáció részmunkálatai elkészítésének határidejét, c.z ellenőrzés módját /tanszéki vita, egyéni megbeszélés, stb./, esetleg idejét és végül a disszertáció teljes elkészítésének határidejét. b./ Á

sok a

g' og;,;otom

i oktatók, akik még nem aspiránsu

k

1

1, /ókorra javaso 1 ják

/f

eiv61o 1 üico

t»{ milyen feladatot kell addig megoldaniok, mikor rejezik be aspiranturájukat, előreláthatólag milyen témából. c./ A káderek fejlődési

ért mindenekelőtt a '

lanbizékVu

Setdk a ieiob> • 1 ÓÉ o

k*,—

d

e* elengedhetetlen . a tudományos munkában járatos elvtársak állandó segitsége és ollonőrzéso a kevésbé tapasztalt oktatóknak. Ezért a káderfejlesztési terveknek tartalmazniok kell, hogy a tapasztaltabb oktatók személy szerint kiknek, milyen segítséget nyújtanak. A tudományos munka színvonaláért, határidőinek betartásáért ők is felelősséggel tartoznak. d./ Az oktatói utánpótlás tervszerűségének biztositása szükségessé teszi, ho^y a legkiválóbb, tehetséges, az oktató- és nevelőmunka iránt erdeklődő hallgatókat a megfelelő tanszékekhez kapcsoljuk. Ezt olymódon kell megoldani, hogy a hallgatók a tanszéki munkatársak tudományos témáihoz kapcsolódó egy-egy részproblémát -természetesen segitség és irányitás mellett - önálló--as. dolgozz^k^rel. Ezeket a hallgatókat célszerű a szakmai-elméleti kérdésekkel foglalkozó tanszéki vitákra is meghivni. E gyakorlat bevezetése és általánossá válása lehetővé teszi a tanszéki utánpótlás tervszerű biztosítását és a hallgatók bizonyos felkészítését jövőbeni munkájukra. A káderfejlesztési tervek^ar^almazzák tehát a ta

nazáJd tudaaáftyeí! munkába-bevont

* hallgatól/n^vsorát, személy s'^eri nt melyik ok

tatóhoz kapcs

ol

ódnék és mil

ye

n té

mához. A t

ervnek ezt a résact b

i-eo- , .q

yqs, jLdjv

ko

zönként k

i ke

ll Q^ác s i

>c

ni

.<z*„ c^ ÍJ, <J-<zt<o*2je, <U fakf) ^ooímjC XlaUouiU^^. biztosítani kell a tudományos munkában előrehaladó oktatók tanszéki terhelésének csökkentését, illetve 2-lo hónapig tartó alkotói szabadságban részesítését a munka tervszerű átcsoportosítása utján. Ez egyben vizsgálatát jelenti a tanszéki munkatársak jelenlegi terhelésének és alapot ad a munkának a jelenleginél megfelelőbb elosztására, a terhelésben meglévő jelentősebb egyenetlenségek kiküszöböléséhez, A könnyítéseket mindenekelőtt a szakmai, politikai szempontból egyaránt legalkalmasabb, valamint másirányu munkával /társadalmi munka, stb./ túlterhelt elvtársak kapják meg. A káderfejlesztési tervekben szükséges rögzíteni, hogy melyik oktató milyen feltételek teljesitése esetén javasolható alkotószabadságra. f./ Oktatóink számára a továbbiakban is biztositani kell a kiL földi tanulmányutak lehetőségét, mind a szoci'olista, mind . • . 1 • 1 . ' _ . 1_ ^ tr.' ..X ' ..1 - 1 X. ' >. I T-ÍJ küla kapitalista országokba. T'Iiután azonban a keretszámok korlátozottak, ugy kell gazdálkodni a lehetőségekkel, hogy e tanulmányáta-