Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. december 23. - 1. A MSZMP VII. kongresszusának határozataiból folyó teendőink. Előadó: Bedő Gyula - 2. A levelező hallgatók tananyagának problémái. Előadó: Sásdi István - 3. Jelentés a mérnök-közgazdász szak felülvizsgálatáról. Előadó: Szakasits D. György - 4. Javaslat a hiányzó szakbizottságok tagjaira. Előadók: a dékánok

-8j./ Az oktatóknak a fejlesztési tervben meghatározott oktató, tudományos és nevelési feladataik teljesitése alapján rögzíthető előléptetésük időpontja is. A káderfejlesztési terv tartalmazza, hogy milyen feltételek teljesitése esetén lehetségesek előléptetések /kategória, fokozat/. Ennek tervezése megkönnyiti az ésszerű és igazságos káderpolitika kialakítását. Természetesen az előléptetések tervben rögzitett időpontja különböző tényezők hatására módosulhat. k./ A jó oktató, tudományos és nevelő tevékenység anyagi elismerése ás további ösztönzése céljából a prémiumok szétosztásának rendszerét tőként cél-jellegüvá kell átalakitani olymódon, hogy előre kitűzött feladatok teljesítését honoráljuk. 1./ Követelményeket kell állitani az o&yan oktatók elé, akiknek munkájukban és magatartásukban sok hiányosság található, akik nem fejlődnek megfelelően, ezért jelenleg alkalmatlannak-látszanak oktató-nevelő munka végzésére. E' követelmények teljesítésének módját és határidejét meg kell határozni. Időközben munkájukat, magatartásukat értékelni kell. További munkájuk és magatartásuk alapján kell határozni, hogy az Egyetemen maradhatnak-e. A káderfejlesztési terveknek tartalmazniok kell az emiitett követelményeket és ezek teljesítésének határidejét. m./ Azokkal az egyetemi oktatókkal, akik a nyugdíj korhatárt elérik, egyénileg mc;; kell beszélni nyugdíjaztatásuk kérdését. Az esetek egy részében azonban el kell tekinteni e kérdés felvetésétől. Az idős egyetemi oktatók munkakörét illetően megvizsgálandó az utánpótlás biztosítása. n./ Oktatóinknak a gyakorlati élethez történő közelebbvitelét elő kell segíteni olymódon, hogy őket körültekintő mérlegelés alapján fokozatosan féltől- egy éven át, gyakorlati állami, illetve pártmunkára küldjük, esetleg olyan megoldással, hogy ezen idő alatt jelentősen csökkentjük oktatási terhelésüket. Ezt mindenekelőtt azokon a tanszékeken kell megtenni, ahol leginkább jelentkezik a gyakorlati élet ismeretének hiánya. Az oktatók ez idő alatt az Egyei;cm státusában maradnak. A jövőben elsősorban szakmai gyakorlattal rendelkező oktatókat kell alkalmazni. E délből az Egyetemet végzett hallgatók közül az oktató-nevelőmunkára legalkalmasabb elvtársakat egy-két éven át gyakorlati munkára kell küldeni. Ők is az Egyetem státusába kerülnek ás a megfelelő tanszékkel rendszeres kapcsolatot tartanak. E feladatokat igen nagy körültekintéssel, fokozatosan kell megoldani, hogy no zavarja, hanem elősegítse oktató, növelő ás tudományos feladataink maradéktalan végrehajtását.