Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. december 23. - 1. A MSZMP VII. kongresszusának határozataiból folyó teendőink. Előadó: Bedő Gyula - 2. A levelező hallgatók tananyagának problémái. Előadó: Sásdi István - 3. Jelentés a mérnök-közgazdász szak felülvizsgálatáról. Előadó: Szakasits D. György - 4. Javaslat a hiányzó szakbizottságok tagjaira. Előadók: a dékánok

196o. február 1-től uj igazgató, Go. newoin F e r c n c áll a diákotthon elán, aki korábban .középiskolai tanár volt, végzettségét tekintve Pedagógiai Főiskolát végzett, matematika szakos tanár. Bemutatkozása jól sikerült, munkájáról azonban még nem lehet birálatot mondani a rövid idő miatt. Az Egyetem munkatervének megfelelően 1959. októberében tapasztalatcserét folytattunk a diákotthonok igazgatóival. S^megbeszélésen az egyes diákotthonok jó tapasztalatait igyekeztünk általánosítani, több kérdésben közös neveőre hozni. tapasztalatok egyrészt a gyakorlat során felvetődött pozitiv és negativ jelenségekre vonatkoztak, másrészt a diákotthonok közötti közös megnyilvánulásokra, harmadsorban a diákotthonok és az állami és párt-, KISZ szervezetek kapcsolataira. A Veres Pálné utcai diákotthon igazgatója elmondotta, hogy egy ki- * csit félreállt ás megvárja, mit és hogyan akar a diákbizottság csinálni, mert ugy látjr, hogy a diákbizottság minden tagjának vannak egészséges ötletei. Ezt javasolta módszerként a másik két diákotthon igazgatójának is. Mint jó tapasztalatot ajánlotta, hogy a csop'ortgyülésekre hivjanek meg az'Egyetemről egy-egy tanárt, mert ez a módszer náluk jól bevált. Kérte az Egyetem vezetőségét, hogy a diákotthoni alapiözösségek véleményének nagyobb súlyt adjon az egyes egyetemi kérdések eldöntésében is /ösztöndij, szociális támogatás, atb./. A Makarenko utcai diákotthon igazgatója elmondotta, hogy az elmúlt^ tanévi felfelé ivelás után váratlanul megállt a fejlődés. Ennok okát abban látta, hogy a KISZ alapszó evezetek bentlakó tagjai, a vezetőségi tagok nem .adnak kellő t mog.itást a diákott on vezetőségének, de megmutatkozott a vezetés gyengesége is. Szóbakerült az is, hogy a hallgatók hajlamosak az igazgatók megkerülésével felvetni problémákat és az állami vezetéstől kapott utasitás alapján az igaagatók tudta nélkül végeztek bizonyos munkát. Ezen ugy változtattunk, hogy a későbbiekben minden, a hallgatók által felvetett problémát az igazgatókon keresztül vittünk vissza a diákotthonokba. Mint általános rossz tapasztalat hangzott el az értekezleten, az igazgató és a gondnok viszonya. A Makarenko és a Rudas László utcai diákotthonok igazgatói elmondották, hogy a gondnokok nem ismerik el az igazgató egyszemélyes vezetését és* ez konfliktusra ad alkalmat. Ezt ugy oldottuk meg, hogy beszéltünk a gondokokkal és hangsúlyoztuk, hogy a diákotthonok vezetője az igazgató és ebben a munkában a gondnok is köteles őt támogatni. Felvetődött annak szükségessége is, hogy a Makarenko utcai diákotthon diákbizottságának tagjai üljenek le és kérjenek tapasztalatokat a Veres Pálné-utcai diákbizottság tagjaitól, mivel ez utóbbiak dolgoztak a legjobban. A tapasztalatcsere megmutatta azt is, hogy sok a hiányosság a diákotthonok rendjének betartása terén, ugyanakkor leszögezte, hogy nagyon meggondolandó, milyen eszköhöket használnak a diákotthoni igazgatók a rend fenntartása, vagy megskilárditása érdekében. Általános hiányossága volt a megbeszélésnek, hogy nem kapott kellő súlyt az erkölcsi-politikai nevelés kérdése. Folhivtuk az igazgatók figyelmét, hogy az erkölcsi-politikai nevelés kérdését tekintsék fő feladatuknak, ezen a téren kell erőteljes- lépésekkel továbbhaladniok, mert ez vezet oda, hogy kollégiumról egyáltalán beszélni le-