Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. szeptember 8. - 1. Az Egyetem 1959/60. tanévre szóló munkatervének megvitatása. Előadó: Dr. Háy László - 2. Az 1958/59. tanév államvizsgáinak értékelése. Előadó: Dr. Sásdi István - 3. Világnézeti Nevelési Bizottság felállítása. Előadó: Dr. Háy László
- 2Az államvizsgák lebonyolítása általában zavartalanul folyt. Kisebb nehézséget a politikai gazdaságtani és a filozófi i vizsgák jelentettek, mivel a tanszékek nem tudtak minden esetben kellő számú vizsgáztatót biztositani és így elég gyakran előfordult, hogy egy-egy csoportnak várakoznia kellett, amig a vizsgáztató egy másik államvizsgacsoportból átjőve elkezdte a vizsgáztatást. E zavaró jelenségtől eltekintve elmondhatjuk, hagy sokkal fegyelmezettebb magatartás volt tapasztalható" ugy belső oktatóink, mint a külső meghivott elnökök és vizsgáztatók részéről, mint a megelőző tanévben. A h llg.tók államvizsgán tanúsított magát rtása kielégítőnek mondható. A levele ző hallgató k államvizsgáinak tapasztalatait részié teiberr~netira.il módunkban elemezni, mivel a fennálló rendelkezések értelmében államvizsgáidat a junius-juliusi és a szeptemberi vizsgaidőszakban egyaránt letehetik és ennek következtében végzett levelező hallgatóinknak mintegy 35-4-0 '/o-a államvizsgáit őszre halasztotta. A levelező Hallgatók letett állem vizsgáinak eredményei jobbak, minta,a délelőtti hallgatóké. Ez különösen a szaktárgyaknál jelentkezik, /Pl, a belkereskedelmi szakon a . Kereskedelem technikája tárgy átlagé, a levelezőn a délelottin 4,09; a Külkereskedelem technikája tárgyé ''4.57, illetve 3.85,/ Ez . évről-évre ismétlődő jelenség és egyrészt azzal magyarázható, hogy a levelező h, llgatók többsége napi munkája során rendszeresen találkozik az egyetemen oktatott anyaggal é,.. igy annak közvetlenül is . hasznát veszi, másrészt a délelőtti h llgatók esetében a szaktárgyaknál érezhető a gyakorlat hiánya, hiszen az egyetlen 4 hetes üzemi gyakorlat ideje alatt komoly szakmai ismeretekre nem tehetnek szert, v II, Az áll mvizsgák előkészítése terén t .nszékeink ál4 taldb \n jó munkát végeztek. Az előirt•államvizsgatem .tikák és irodalomjegyzékek időben a h llgatók rendelkezésére álltak és az ezek alvpján megkívánt anyag terjedelme reális volt, /A realitás megközelítését persze az is :lősegitette, ho^y az ideológiai tárgyak tematikáján, illetve irodalomjegyzékén némi módosítást kellett eszközölni',/ Helyes volt az, hogy agyas tanszékeink az eddiginél igényesebbek voltak, államvizsgakérdés., iaet ugy állították össze, hogy azok a h .1 lgatókat felkészülésük során az egész riyag^al való "lapos foglalkozásra késztessek. Ennek eredménye az államvizsgák során mogmu- * t átkozott a külkereskedő Imi 'és bizonyos mértékben a belkereskedelmi szakt .rgyak" esetében is. E vizsgáknál a tapasztalat az volt, hogy a hallgatók önálló gondolkodásáról, kombinációs készségéről jobban lehetett képet alkotni, A. politikai gazdaságtan^ a filozófia és a népgazdaság tervezése tárgyak államvizsgáinál komoly problémát jelentett, hogy a tananyagok bizonyos mértékig megváltoztak, miót- a h..llgatók legutóbb vizsgáztak az emiitett tárgyakból, ugyanakkor a tanszékek a legújabb anyagot írták elő államvizs-
