Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. december 23. - 1. A MSZMP VII. kongresszusának határozataiból folyó teendőink. Előadó: Bedő Gyula - 2. A levelező hallgatók tananyagának problémái. Előadó: Sásdi István - 3. Jelentés a mérnök-közgazdász szak felülvizsgálatáról. Előadó: Szakasits D. György - 4. Javaslat a hiányzó szakbizottságok tagjaira. Előadók: a dékánok
Javaslat az HSZI 3>.VJI._Kpngreaazusa anyagának fe l dolg ozásához t emunkon. A kongresszus által meghatározott országos jellegű fő feladatok amelyek a szocializmus épitésének hazánkban való meggyorsítására irányulnak - a következő években Egyetemünk munkáját is közvetlenül érintik. Vonatkozik ez mind a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, mind a kulturforradalon erőteljesebb kibontakoztatásával - ezen belül a következetesen folytatott kétfrontos ideológiai harccal kapcsolatos feladatolcra. feladataink kettős természetűek: rövidebb időszakra szólók és hosszabb időt ieénylőek. Az elkövetkezendő években a kongresszus szellemének munkánkban való érvényesítése és a kongresszus által megszabott fő feladatok konkretizálása Egyetemünkre mindenekelőtt feltételezi, hogy E gyet ;oiirank személyzete /oktatók, hallgatók és dolgozók/ a kongres szu s ai^agSt" aTajiosan Januln^nxosza,^ jf o gazdasági és jpolTíTkai" ^Ckíi--ií^^seke't"^"g^sTge'selí \e.rtVlrn*é z_z "e" és' JCz oklcaT"egye tertsen/TTzí"" csak mcgíeToTcT szinvonaTu. viTakon keresztel lehet clér"niV I. A vitákban különösen ügyelni kell arra, hogy a kongresszus szellemét értsék meg az elvtársak és ne ! ,betíirágás : s folyjék azokon. Csakis ilyen módon tudjuk már a vitákat is felhasználni az emberek politikáiddá©-,_ ológiai nevelésére éspedig konkréten: a szocializmusba vetet.t M* erősítésére, Pártunk iránti bizalom fokozására, a szocialista ^táboi? egysége és általában a proletár-internacionalizmus érvényesítése jelentőségének és előnyeinek tuda-toeitására. 1./ A tanszemélyzet az ideológiai oktatás keretébon tanszéki értokozletok~enTI 1 et v'c 2-3 tanszék együttes ülésen január ás február hónapben 3 vitán keresztül tárgyalja meg az anyagot, amelyből^ kettőt a konkrét gazdasági és politikai problémák megbeszélésére, egyet pedig a tanszék előtt álló előbbivel kapcsolatos hosszabb távra szóló feladatainak megtárgyalására forditsanak. A viták elindításához szükséges kérdés-felvetést és a .vi tá k le,ve zet ését lehetőség szérint agtanszékvezető_^JjyJb^rsa_"k ve£e_zzek, meg akkőr" is, hr. f e 1 áll á'su TonszékveZeTfŐroT" varT sz~o. Ez nemcsak a kivánr.tos színvonalú vitát biztosit ja, hanem lehetőséget nyújt a tanszékvezetőknek, hogy e munka során jó példával járhassanak elől mind az anyag tanulmányozásának mélysége, mind a kritikai és önkritikái szellem biztositása terén. Hozzájárul ez a tanszékvezet ok tekintélyének növeléséhez is, továbbá o vitákon keresztül alkalmuk nyilik a tanszékvezető elvtársaknak, hogy jobb* áttekintést nyerjenek munkatársaik szakmai és politikai tájékozottságáról, felkészültségéről. A tanszéken belüli kádornevelő munka szempontjából is hasznosnak látszik ez a módszer. A viták tapjasztalatoiró 1 a tanszékvezetők részletesen száradjanak De' a'TjkaiioTaíak, "akik Torukról összesitett jelentést" adnak a rektor.:' 1:. A lehetőség szerint biztositani kell, hogy a rektor^elvtárs és a Pártbizottság egy-egy képviselője karonként legalább egy vitán, a dékán elvtársak, illetőleg a párt-alapazorvezot egy-
