Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. november 24. - 1. Egyetemünkre való jelentkezés előmozdításának tervezete - 2. A szakok, illetve tanszékek vizsgálatára alakuló szakbizottságok munkaprogramja - 3. A felsőoktatás továbbfejlesztésének fő kérdései - 4. A disszertációk megírására szolgáló tanulmányi szabadságok 1960 első félévében

- 5 - f Az ilyen mérnök "zután non !,h .t jó tanácsadó o többi dolgozó, a munkások és technikusok az'irrira, A fősikolai oktatás kapcsol'tc az üzeni rumkával visszatükröződik nr jd c-z o eszriei-politikoi ás erkölcsi fejlettségében is, S a maga szakterületére is szélesebb gazdasági és politikai szeripontból fog nézni, mi sz-knai munkájának is hasznára lesz, Ugy látszik, hogy egyes szakokon a főiskolai okt-tás kapcsolata a gyakorlattal két vágányon fog h-'ladni. Ig;*-^. pl, n jövendő történelont"iiárnnk nind szakmailag, nind pedagegi 'il^g jól felkészültnek kuli lennie. A szakképzés meg fogj-' követelni valmeilyen szokintéznényben, pl, 1 vélt árakban való gyakorlati képzést is, ahol nemcsak a történettudomány különböző' r.d^taivrl és tételűivel ismerkednék meg, h~nor.i elsősorban n nunlcnódszerre 1. D. mivel nen arra van szánva elsősorban, hogy hivatásos történetudós lágyon, hanem tanár, szükségesgé válik az is, hogy olyan oktatásban is részesüljön, nely negisnertetné az Iskolán folyó munkával. Foglalkozása rorán nemcsak nint történelem^tanár fog működni, hanem nint az ifjúság nevelője is, s non csupán értelmi, hrnom eszmei-politikai ér erkölcsi vonation is ncvélni fogja ifjúságot. S mivel es az ifjúság az iskola elvégzése után legnagyobbrészt az ipari vagy nezőg"zd"sági termelésbe fog bek"ocsolódni, hasznára iosz ° tanárnak is, ha tanulmányai idején saját tapasztalatából megismeri a termelőmunka körülményeit s naga is jártasságot s szakképzettséget szerez a fizikai munkában. A tisztán kön veken felnevelkedett papir-emberek helyett csak ilyen uton kerülnek iskoláinkba az életet sz'légkörűén ismerő pedagógusok. Nem szab-d azonban felfelejtenünk, hogy a .hallgatók a főiskolákon is részt fogna!: venni társadalmilag hasznos munkában, v-^gy termelőmunkába:, vagy a termelési gyakorlatokon. De ezek mellett olyan munkában is, "r.ioly lehetővé teszi, hogy a kulturn terjesztői legyenek a nép között. Ezért szükséges, hogy az említett munka mellett politikai aktivitást is kifejtsenek s bekapcsolódjanak - az eddiginél tervszerűbben és nyomatékosabban - a politikai munkába, éspedig az oktatókkal együtt s ezok vezetése alatt. Az üzonekkl, a t,rnolőmuokáv"! v"ló kapcsolat uj tartalmat fog adni a hallatoknak nz ifjúsági szervezetben és r. szakszervezetben végzett munkájának is. A"?£6l«koln összokrocsolásn a élettől azonban további következményekjs jár. Az átszervezés megköveteli a tantervek átdolgozását, a treea^ag revízióját, ©gyes szakoknál talán a tantárgyak ujabb olrend^é'r-'t, egyes Anyagnak ° kés bbra tolását és ogyéb intézkedéseket, "ÍrÍ'-szr?i*fog tükröződni °z oktatóknak a gyakori"ttal való uj, szorosabb kapcsolatában, s el fog vezetni ahhoz, amire állandóan törekedni kell: az egységes pedagógiai front kialakulásához a főiskolákon. Ez meg"fogja teremteni a feltételeket a sznktírgyakban folyó intenzív eszmei-politikai nevelés száriára is, arai főiskoáinkon nagyrészt né& hi nyzik. Az átszervezés minden bizonnyal erősíteni fogj" az oktatók éa hallgatók egységét mind a tudományos munka terén, nind az iskolán kivüli munkában és a társadalmi szervekben végzett munkában.