Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. november 24. - 1. Egyetemünkre való jelentkezés előmozdításának tervezete - 2. A szakok, illetve tanszékek vizsgálatára alakuló szakbizottságok munkaprogramja - 3. A felsőoktatás továbbfejlesztésének fő kérdései - 4. A disszertációk megírására szolgáló tanulmányi szabadságok 1960 első félévében
3 - i23 főiskolák ezért többségükben "zt javasolják, hogy fi foiskolir° felveendők rz első, s 8° :tlog még további évfolyamon is termelődünkben vegyenek r'szt, Q r oly -azonban nan voin° e3.szeld.fcvn a faiskolai munkából, s ely mellett a főiskolai munka nem volna valami mellékes dolog. Ellenkezőleg, ezt r. terv élőmunkát, areüyben a tizenegyosztályos iskola v'gzett fi^t"! jai minden tekintetben tov ibbfojlodnek, amelyben a" fizi)ri raunkn révén kifejlődnének és megerősödnének, amelyben nwrgisr-rrnék az ip--ri, 111. mózőgazdégi te.rn élőmunka körülményeit, - ezt a tormoléüttakát ^z iskolai és üzemi tényezők együttműködése írányit^ná ás sz--rvozná, Az ügyes fakultások számos változattal állnak elő, hogyan 1 h.fcne a t rmelomunk- és az iskola eme összekapcsolását me-gvaiósitani, A műszaki ir \nyu fóiskcIákon t rmészetesen arra törekednek, hogy h"llg-tóik olyan tormelőmunk vfc végezzenek, amely közeláll ahhoz a t rmelési ághoz, amelyre főiskola kiképez, A hallgató igy "2 I. ér TI. évfolyamon az ügemi munk" mellett ismereteket szerezhetnek az illető t rmölési ágban, megismerkedhetnek a termelési folyamattal, s mint ipari tanulók bizonyos szakképzettséget szerezhetnek, Egyidejűleg a főiskolán ilyen v "g T r olyan formában tanulhatnak egyes t ,r~-ak-t. Érthető', hogy hasonló vgy még nagyobb jelentőségű lesz az r termelőmunka, n-aulyet a humán szakos hallgatók fognak végezni. A foisko1 ékről idáig olyan emb.orok kerültek ki, akik a jogszolgáltat ásban, birós gon, pedagógusként dolgoztak, s nem volt saját tapasztaIntukból sz.rzott képük azoknak az embereknek rz életéről, akikkel hivatásuk gyakorlása során kapcsolatba kerültek, s arról a környezetről som, arioly számára pl, mint pedagógusoknak az ifjúságot kellett novoiniök, Hasonlóan n^gy jelentősége lesz az orvosok, közgazdászok stb. számára is a termelés megismerésének, a manuális munkának, bizonyos munkákészségek olsajátitásánnk. Olgan néz t is f elmerült, ho&r hzok-t a jelentkezőket, akik £ felvételi követelményeknek ugyan megfeleltek, de az alacsony felvételi k rets- á- követkoztéb.n nom nyertek felvételt, a föjskola javasolja a t r:'élőmunkába; n.,m vesztenék .1 őket azonban szem elől, ugy hogy * itt nem egy, termuá őmunk ában töltött "elé év folyamról 1 1 lenne szó, hanem arról, hogy a főiskola morcfololö tartalékot szerezzen olyan jei<.ntközökből, akik már t. rmclómunkáb^n vettek r'szt annak a föisko1 ának a «. mondhatnók - felügyelete mellett, melyre felvételt szerotnén k nyerni. Az iskola és az élet szerves összekapcsolása azonban ahhoz is Vezet, hogy a n velési gyakorlatot, a tor elési gyakorlatot - v-gyis azt, árit a h-Ha"tó' azért hogy megismerje jövendő hivatásának műnk j t - szoros kapcsolatba hozzuk a gyakorlattal, r ,lyre a fosikola kíoez. Eorábban a h~ Ugatok egyos ter' leteken ozzol_ a gyakori"tta 1 tanulrányaik befejezte előtt ugy -Ital á ban n r. ism erkedtek meg, A k szségek >8 j rtass árok fejlesztése ge, iskola keretében történt, elszakítva. az ál ttől, a jövendő hivatástdl. Különböző gyakorlatokon, s in áriurnokon, laboratóriumi foglalkoz.ásokon r hallgatóinak bemutatták azok-t r tárgyakat, alyekről az előadásokban szó volt, a hallgatók ~ íabor-fcóriui okban olyan kísérleteket végeztek, molyok non voltak tekintettel az üze.uek fcényl .ges technikai folyamataira, s csupán az oktatók jó krrátán múlott, mennyiben került be ezekbe a a iskoiai gyakorlatokba több vgy kevesebb a tényleges üzemi gyakorlatból.
