Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. november 24. - 1. Egyetemünkre való jelentkezés előmozdításának tervezete - 2. A szakok, illetve tanszékek vizsgálatára alakuló szakbizottságok munkaprogramja - 3. A felsőoktatás továbbfejlesztésének fő kérdései - 4. A disszertációk megírására szolgáló tanulmányi szabadságok 1960 első félévében

- 5 - f • a felsőfokú tanintézetek mellett sz :rvezett nez03azd a s.ígokban, műhelyekben, labor-tóriumokb n stb. kell tördelő munkát végezniök, miközben fokoz vtosan Vfc haladnak n szakukhoz tartozó munka össz-s formáin. A különböző felsőfokú tanintézeteknek konkrét formában mig kell hat iroznick a munka mennyiségét és jeli gót, valamint nz ok'.atás folyamán követendő beoszt isit, a szaktárgy sajátosságaitól és fi felsőfokú tanintézet munkaf eltétel itől. függően. Az okt at ás és -a teraelő munka összekapcsol ísának el kell vezetnie az egyes szakt .irgy akbon elért elméleti ismeretek színvonalának öleléséhez, egészen r tudom Íny és r. t echnika óai állásíig. Egyes felsőfokú tanintézetekben és tanszékiken elek ke 11. irányozni uj tant ír-*ynk előadását is, , amelyeknek tanitas it indokolja n tudomány jelenlegi fejlődése. Ilyenek pl: „nz atoraxklzika, rldiókémia, elektronika stb. Az oktattal foly a'x. ton b elül olyan szervezést kell eszközölni, hogy az nagy lehetőségeket nyújtson a hallgatóknak önálló munkára, és a maximális fokon elősegítse egyéni kezdeményezésük kifeji--szt ;sét. Amikor a jd'megjavul a hallg atók gyakorlati termelési képzettsége az oktatási folyam-ton belül, célszerű lürsz megszüntetni egyes főiskolát végzett fiatal szaké ibérek egyéves kötelező ter el ési gyakori ^t át• 26. Különös figyelmet kell fordítani a mérnök-technikus szakemberek képzésére, ezek között is az első hflyen a gépszerkesztés, kémia, mntnllurgia, könnyűipar, a termelési folyamatok autonatiziciója és gépesítése, v.-lamint az atomenergia ter elésben való felhasználása terén működő szaké ab írek képzésére. Tanulmányaik első éveiben a felsőfokú tanintézetik hallatéinak a felag• fokú tanintézetekben belül lévő ter elő műhelyekben és laboratóriumokban , v .gy pedig a központi mintaüze mekben /bázisüzemek/ kell dol-rozniok, ami Utal biztosítva van a legszorosabb kapcsol, t az elméleti oktat íssal. A szükséges képzettség elnyerése után, a hallgatókat ki kell küldeni termelő üzemekbe, ahol ntíLnt sz akmunk '.sok v-esznek részt a termelésben. 27. A mező g;Zdas ígi főiskol ík hallgatóinak oktatás iban bázisként fel kall használni a 1 igjobb áll mi és termelőszövetkezeti gezdas kgdicat. A tanév szemeszter viszgaidőszak-, ís szünidő beosztását össze kell egyeztetni a aezőgazdas ,gi munkálatok időszrki követőimén-eivel. Az lső évfoly-mok h 11 .tóinak müvelniök kell a földet, be kell tak.aritaniok a t irmé-st, foglalkozniok kell a nező-gaz -as >i állatok etetésével, - ápolásával ;

3 tenyésztésével, v gyis el kell snjítitaniok a mezőgazdasági termelés ossz :s munkálatéit, és meg kell szerezniök a szüksá-es gyakprlati is-'.ereteket és munkakészsé ;sket. A felső évfolyamok h .11 'tóit évenként ki kell küldeni állami és termelőazövet- e^ ti -íz : s '.gokba, ho -y mégis: orked jenek-n mezőgazdasági termelés ökonoaiéj ív 1, szervezésével és tervezésével. 28. A tudoaíny és a technika jelenlegi fejlődése megköveteli az egyetemi és zd s ígi okt-tás aegjavít ís.ít, ami azt jelenti, hogy nagyobb figyelmet kell foad it .ni a m. te;;.etikai, fizikai, kémiai és biológiai tanulmányokra, a konkrét gezdas írtanrés növelni kell ezen tudományok szakembereinek a s z ám it.