Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. november 24. - 1. Egyetemünkre való jelentkezés előmozdításának tervezete - 2. A szakok, illetve tanszékek vizsgálatára alakuló szakbizottságok munkaprogramja - 3. A felsőoktatás továbbfejlesztésének fő kérdései - 4. A disszertációk megírására szolgáló tanulmányi szabadságok 1960 első félévében
Cvetkov V» ij« A tanulás és a munka a szakemberképzés különböző szakaszaiban. A moszkvai Könnyűipari Technológiai Főiskolán, mint má s főiskolákon is, a p rofess^ori-oktatói kollektiva figyelmének középpontjában annak a feladatnak a megoldása áll, hogyan .vigyék közelebb a fő iskolát az éiethez ? a termeléshez, s ugyanakkor hogyan emeljék a szakemberképzés elmeleti szinvona late Hogyan igyekszik megoldani ezt a feladatot az emiitett / főiskola professzori-oktatói kollektiva i a? meg Kell mondani, hogy a legutóbbi években a főiskola bizonyos eredményeket ért el a z oktatás és a z ipari gyakorlat közti szoros kaocsolat létesitésében. A hallgatók termelési gyakorlatának tartama és tartalma azokba n ielenleg mind a főiskola tanműhelyeiben, mind a könnyüirari vállalatoknál végzett termelési gyakorlatot illetőleg, nem íelel meg a megnövekedett-követelményeknek, A főiskola jól felszereit termelési részlegekkel /tanműhelyekkel/ rendelkezik a bőr-, szőrme-, kartonlemez-, gumifeldolgozó, ciő-, •konfekciókészitő szakon. A hallgatók, akik a gyakorlati munka ideje alatt itt munkahelyeket töltenek be és árut termelnek, megszerzik a termelésben való jártasság egy meghatározott minimum- át. Ennek a gyakorlatnak a termelési és nevelési hatása azonban nem olyan, mint az iparú üzemekben végzett munkáé: a tanműhelyben a hallgató munkahelye mellett ott úll az instruktor," c szakképzett mester; a hallgató munkáját figyelemmel kiséri az oktató, az adott termelési ág szakembere; a hallgató által kászitett termék, ha nem felei meg a normáknak, kijavitásra kerül; nincs meg a munkkc. tempó gyorsas iga, A legfőbb azonban: nincsenek meg az üzemi feltételek, nincs f :lelősség a termelt áru mennyiségéért és minőségéért nincs munkaverseny, következéé koppon nincs.meg a munka nagy nevelő hatása sem, amely rr.gvan a termelő kollektívákban, a munkatársakkal való érintkezésben. Áthallgatok ezt követő gyakorlati munkája, melyet kinti üzemekben végeznek, ahol mint munkások dolgoznak, jelentős mértékben kiegésziti termerési ismereteiket, segiti tökéletositoni a már korábban megtanult munkafogásokat és alsajatitani a kellő munkatempót. Eme termelési gyakorlat ideje alatt a hallgató rendszerint fizetett munkahelyen dolgozik, A már megszerzett munkakészségek lehetővé teszik száriára, hogy minőségi munkát végezzen és gyorsan elsajátítsa a futószalag tempóját, A vállalatok rendszerint készségoson adnak a hallgat ólmai: fizetett munkahelyet; a hallgatók, ritka kivételtől eltekintve, lelkiisnor tősen viszonyulnak a munkához és sikeresen megbirkóznak vele. Sno üzeni gyakorlat tul rövid ideje azonban /40-50 munkanap/ csak azt teszi lehetővé, hogy több-kevosobb alapossággal wgy-két, maximum hárou műveletet sajátítsanak el,.ami teljességgel elégtelen egy jövendő mérnök számára. A termelési ismeretek hiányát a hallgató meg érzi tanulmányainak következő szakaszaiban, főleg akkor, araikor a
