Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959
1959. június 9. - 1. A Marxizmus-Leninizmus Tanszék munkájának felülvizsgálata. Előadó: Dr. Haász Árpád - 2. A tanszékek terhelése. Előadók: Péter György és Dr. Vajda Imre - 3. A szemináriumok kérdése az 1959/60. tanév tantervében. Előadó: Deák Károlyné - 4. Egyebek. - a./ Beszámoló az aspiránsok munkájának helyzetéről. Előadó: Dr. Szakasits D. György - b./ A mezőgazdasági áruértékesítés oktatásának megindítása. Bejelentés. - Deák Károlyné dr. - c./ Az 1958/59. tanév munkaterve teljesítésének értékelése. Előadó: Dr. Verbényi László - d./ Docensi pályázatok elbírálása
tel Jelentés az _E_gy_etj3mi _ Tanács nak ^Bj^etom 1958/59».„tanévi munkatervének értékelésével kapc solatba n. Az Egyetem munkaterve teljesítésének elbírálásánál elsősorban azokból az alapvető szempontokból kívánunk kiindulni, amelyeket a munkaterv bevezető és általános része tartalmaz. Az itt meghatározott feladatok szolgáltak alapjául munkatervünk további fejezeteinek és igy ezzel kapcsolatos értékelésünk egyben a későbbi konkrét feladatok egy részének teljesítését is tükrözi. A munkaterv az 1958/59. tanév feladatainak irányvonalát a következőkben határozta meg: /emlékeztetőül idézzük ezt a részt/ A tanszékvezetők és a Kari Tanácsok fokozott aktivitását, a tanulmányi munka ós munkafegyelem további erősítését, Az oktatók konkrét, egyéni munkaterveinek készítését, az oktatás szinvonala emelése érdekében a tananyagok felülvizsgálásának folytatását, az oktatók ideológiai fejlődésének meggyorsítását, ennek érdekében a Politikai Gazdaságtan és a Marxizmus-Leninizmus Tanszéken az oktatás színvonalának további emelését, a tudományos munka irányításának és támogatásának megjavítását, az oktatási módszerek további fejlesztésén keresztül a hallgatók önálló munkára való nevelését, a nevelőmunka szervezettebbé tételét, valamint az egyetemi adminisztráció terén való rend megteremtését. Az általános rész Egyetemünk távlati fejlesztési te vének kidolgozási menetét és az ezzel kapcsolatos problémákat /terhelés, beiskolázás/ határozta meg. Véleményünk szerint ezek a célkitűzések a legfontosabb olőttünk álló feladatokat rögzítették és visszatekintve az elmúlt időszakra, a kijelölés helyesen történt. Csupán annyit látunk szükségesnek megjegyezni, hogy bár c feladatok száma kisebb volt, mint az címűit évek célkitűzései, mégis tul széles kört öleltek fel ahhoz, hogy minden területen sikerrel tiidtunk volna velük megbirkózni. Az általános rész'feladatiból indulunk ki és azután térünk ki az Egyetemi Tanács munkaterve teljesítésének értékelésére. AH Egyetemi Tanács munkaterve számos olyan feladatot tartalmaz, amelyet a munkaterv III., oktató és növelőmunkával kapcsolatos részében konkréten, személyekre és határidőkre lebontva fel vannak sorolva. Hasonló a helyzet a tudományos munkával kapcsolatos és a szervezeti kérdésekkel kapcsolatos feladatok terén is. így az Egyetem Tanács munkaterve teljesítésének értékelésénél a későbbi fejezetek leglényegesebb pontjainak teljesítéséről is beszámolunk az ezt követő részben, azután i ;ogyéb feladatok teljesitése" cimén összefoglaló értékelést adunk a többi munkatervi pontról. Elöljáróban le kívánjuk szögezni, hogy az átfogó értékelés rendkívül nehéz feladat elé állított bennünket. Helyzetünkből kifolyólag
