Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959
1959. május 11. - 1. Jelentés a Népgazdaság tervezése tananyag felülvizsgálatáról. Előadó: Dr. Ganczer Sándor adjunktus - 2. Beszámoló a Kereskedelmi és az Ipari Kar által felülvizsgálandó. tananyagokról. Előadó: Bognár József dékán, Dr. Huszár Géza dékán - 3. Jelentés az állami ideológiai oktatásról. Előadó: Vörös Gyula tanszékvezető docens - 4. A levelező tagozat tantervi javaslata. Előadó: Kováts Dezsőné dr. - 5. Javaslat a délelőtti tagozat tantervének módosítására. Előadó: Deák Károlyné dr. - 6. Jelentés az 1959/60-as tanévre tervezett gyakorlatokról és szakszemináriumokról. Előadó: Deák Károlyné dr. - 7. Egyebek
Egyetem vezetősége ás Tanácsának többsége a II. évfolyamon is az altemativ szemináriumi rendszer mellett foglalt állást. Ezt követően irásos felterjesztéssel is meg kell keresni a Minisztériumot. A napirend 6. pontja : Javaslat a délelőtti ta ozat tantervének módos itá sára. Az előterjesztés II. pontja 3. bekezdésével kapcsolatban elnök javasolja, hogy a Tanács fogadja el az előterjesztést, amely szerint kollokvium helyett a vizsgák számára való tekintettel nyelvb 1 a hallgatók gyakorlati jegyet kapjanak, a külker, szakon, Ollé Lajos szerint ez nem jelent semmiféle hátrányt a nyelvoktatásra nézve, mert a gyako latokon ellenőrizhető a hallgatók előmenetele. Aki nem tanuqlt megfelelő előmenetelt, azt a íyelvi Intézet ne engedje vizsgázni, ami bukásnak számit. Verbényi Lásfclő: nem ért egyet az előterjesztésben foglalt javaslattal. Az csak hiedelem, hogy a külker, szakos hallgatók rendszeresen látogatják a nyelvórákat, vagy hogy rendszeresen felkészülnek a vizsgákra. A gyakox^latban más ór kon készülnek a"nyelvi órákra, amely készülés igy természetesen nem lehet eredményes. Ilymódo.n nem lehet el'rni, hogy a külker, szaftos hallgatók beszélni is tudják a tanult nyelvet. Elmondja még, hogy a jelenlegi szigorlatokat a fogadó szervek képviselői is meghallgatták és annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy döntő változás tapasztalható kedvező irányban a külker, szakos hallgatóknál, * elteszi a kérdése, miért igyekszik ezt az Egyetem vezetősége lerontani az előterjesztésben javasolt elgondolással. Deák KárolynéJ hangsúlyozza, hogy más me ©ldást nem tudott találni azért, mert a vizsgák száma ujabb tárgyak beállitása következtében növekedett. Bognár József véleménye szerint nem volna helyes, ha Verbényi elvtársnak az volna a benyomása, hogy a külker, szakos hallgatók, va-y általában a nyelvi oktatás problémáit akár az Egyetemi íanáca, akár a Kar nem tékintené szívügyének. Más kérdés az, hogy gyakorlati szempontból hogyan koll a kérdést megítélni. A nyelvi oktatás hatékonysága nem azon fordul meg, hogy kollokviumot tartanak—e, befejezésképpen, vagy pedig az egész évi ellenőrzött munka alapján gyakorlati íegyxet állapítanak meg. A Nyelvi Intézet oktatói* órárol-órira feleltetik hallgatóikat, igy állandóan figyelemmel tudják kisérni fejlődésüket, tudásukat. A javasolt megoldás annak sem állja útját, hogy a Nyelvi Intézet tovább javíthasson didaktikai módszerein. Haász Árpád i-s hangsúlyozza, hogy nem a Nelvi Intézet diszkriminálásáról van szü az előterjesztésben. A nyelvi oktatásban más módszerekkel lehet jó eredményeket elérni, mint az egyéb tárgyakban. Vajda Imre rámutat, hogy a külker, hallgatók két nyelvet tanulnak. Kéri, ho y az Egyetemi 'fanács nyújtson módot a Nyelvi Intézetnek arra, hogy határozhasson, melyik nyelvből tartja szükségesnek az e -yes halIgátoknál a kollokviumot és melyik nyelvnél fogadja el a gyakorlati jegyset, ° Elnök Vajda elvtárs javaslatát elfogadhatónak tartja.
