Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1957. szeptember 23. - 1. Az Egyetem 1957/58. tanév munkaterv-vázlata - 2. Egyebek
7 f é t e r György véleménye szerint nem helyes a munkaterv összeállitólnak az a t rekvése, hogy a munkaterv az Egyetem egészét átfogja, minden egyes felmerülhető kérdést tartalmazzon* A súlyponti falud ltokat kallene a munkát rvnek kiemelnie és az év vé$én azok végrehajtás t elltjnoriznie, ülnök egyetért ez utóbbi véleménnyel* A munkaterv olyan ontokat is tartalmaz, melyek inkább csak óhajok, mintsem megfogató és ellenőrizhető feladatok* A jövőben a munkatervet ugy kell fulépiteni, hogy legyen eg;> elvi része, ezenkivül legyenek konkrét javaslatok^ ellenőrizhető feladatok* Az sem helyes, hogy a munkatervjavallat nincs aláirva* ÍJ á s z ló Imre hangoztatja, hogy szükség lenne az egyetemen mezőgazdasági szakra is* 19i?2-ben volt is mezőgazdasági szak, később azonban felszámolták azzal az indoklással, hogy az •ugráregyctemen létrehozták az í. gr ár közgazdasági Kart* Amikor az -igyetem elkészítette perspektivikus tantervét, ismét állast foglalt a iaazőgazdas;^gi szak létesátése mellett* itizt a xolitikai Bizottság el is fogadta, a minisztertanács azonban elvetette, azonban azzal, hogy eg^r év múlva felül kell vizsgálni ezt a problémát* Ez azonban nem történt meg, rert nem volt egyértelmű .Nagy Imrének, a Eflezőgazdasagi tanszék vezetőjének a szerepe* i-. mult évtől kezdve megszüntettek az Agrártudományi Egyetemen a mezőgazdasági szakot* Ez a körülmény is indokolja, hogy az Sietem újból javasolja, hogy az 1958/59- tanévben már agrárszakra is vehessen fel hallgatókat. Ennek azonban egyrészt az a feltétele, hogy előzően sikerül-e megoldani a tanszékvezetés kérdését, másrészt a mezőgazdasági sz keffixborek kiállnak—e a szak létesitése mellett* Amennyiben megvalósul a szak, étrente kb 25-30 főt képezne az Egyetem agrárközgazdászokká* Az Egyetem meg tud felelni ennek a feladatnak, a végzett hallgatók elhelyezése nem jelentene problémát, különösebb költségkihatás sem jelentkezne. ülnök javasolja, hogy az összes felmerült kérdéseket egy dokumentumba foglalva terjessze fel az Egyetem a minisztériumhoz. Ilyen kérdések: az ötéves képzés bevezetése minden szakon. Ha erre nem is tesz az Egyetem konkrét javaslatot, de a kérdést fel lehot vetni, hogy a minisztérium foglalkozzék a gondolattal* Az egy hónapi gyakorlat semmit sam ér, csak azokat az intézményeket zavarja, ahova a hcllgattkat küldik. Szükség volna a gvakartai évre, vagy a t nulmányok elvégzése ut ,n f v gy közben, - ez még meggondolandó* / külkereskedelmi szak öt <vre való kitérjasztésót azonban konkréten kell kérni a minisztériumtól az elhangzott érvek alapjun* László Imre rámutat: az Egyetem 1956/57* évi tnt ervének elkészitéce lkalmából felvetették az általános öt éves képzést és akkor íiulán főosztályvezetőnek az volt az álláspontja, hogy amennyiben az Egyetem átfedések nélküli, komoly tananyaggal ki tudja tölteni az órakereteket, Uhet e;<zel a gondolattal foglalkozni. tízzel kapcsolatban ismerteti különböző népi demokratikus országok egyetemi képzésének időtartamat. E 1 n ö k javasolja, hogy a minisztérium szamára az Egyetem általánosságban ve se fel most ezt a gondolatot és jnajd további kimunkálás után tagyen részletes javaslatot, rámutatva a külföldi egyetemek gyakorlatára is* Ugyanabban a dokumentumban kell foglalkoznia az ^ -etemnek
