Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1958. február 26. - 1. Az Egyetemi Tanács által kijelölt átfedési bizottságok jelentése. Előadók: Arató Oszkár, Erdős Tibor - 2. Az 1957/58. tanév I. félévi vizsgatapasztalatai. Előadó: Deák Károlyné
- 5 i \ ? amig az elmúlt évben három, addig a jelen tanévben 29 bukic volt* A tanszék a bukások ilyen mértékű növekedését Spcn f. helytelen t nulási módszerekben látja. A Hemzetközi gazdasági és politikai tárgy vizsgáin megnútátkozott, hogy a felkészülés általában kielégitő volt ugyan* /idei tanulmányi átlag 3,57, tavalyi 3,04/ de még több hallgatónál gyenge a politikai, történelmi., set földrajzi tájékozottság és egyesek még mindig elég hiányosan kisérik figyelemmel a nemzetközi eseményeket. Nem véletlen pl., hogy amig az általános közgazdasági szakos hallgatók e tárgyból 4,5-ös kimagasló eredményt értek el, addig az egyik ipari szeminárium átlaga 2,8 volt. Még mindig meglehetősen gfenge a hallgatók politikai gazdaságtani alapképzettsége is. Különösen megnyilvánult az egyes gazdaságtörténeti szigorlatokon. Elgondolkoztató jelenség azonban az, hogy a politikai gazdaságtanból tartott jelenlegi vizsgák is meglehetős gyenge szinvonalat mutattak, AZ I.évfolyam átlaga pl. 3,01, a bukások 15 ot érnek el. / tavaly 3,38-as átlag volt./ Ennek egyéb okokon kivül az is előidézője lehetett, hogy-elég sok hallgató jött általános gimháziumból, tehát számukra a tárgy'teljesen ismeretlen volt. Az előző évek tapasztalatai ismét alátámasztják az I.évfolyamos hallgatók vizsgaeredményeit abból a szempontból, hogy a középiskolák osztályzatai nem mindig fednek annak megfelelő ismereteket. Tudatában vagyunk annak, hogy '-z egyetemi tanulás módszereiben és tananyagában már az I.évfolyamon is fokozottabb feladat elé állit ja a volt középiskolásokat, de nóg igy is nagyon kirivó jelenségek tap- eztalhatók. Pl. ebben a tanévben összesen 56 kitűnő és 55 jeles eredményű hallgató iratkozott be, akik közül eddig négyen értek el jeles eredményt, viszont 32 elégtelent. Különösen nagy az eltolódás az egyéb középiskolában végzettek szempontjából. Itt főleg a nyelvoktatás szempontjából súlyos a helyzet. Megfigyelhető ugyanis, hogy orosz nyelvből 39 hallgató kapott elégtelent össze^yetérni viszonylatban. A bukottak közül azonban 37 fő az I.évfolyamra esik. A hiba főforrása itt kétségkivül az, hogy különösen az egyes vidéki iskolákban hiányos a felkészülés. ^z a jelenség fokozottabb felelősséget kiván a felvételi bizottságoktól, bár tény, hogy az ottani meglehetősen szűk adott ságok keretében nehezen lehet helyesen kontrollálni a ker ábbi bizonyítványt és ez figyelembevevő egyéb szempontokat, pl. vizsg^láz, stb., esetleg könnyen téves következtetések levonásához vezetne. IV. Si.e'velező hallr.^tók vizsgáinak értékelése. / Előtérjesztésünkben ezzel a kérdéssel részletesen nem foglalkozunk tekintettel arra, hogy a levelező hallgatóknak alig 30^-a x vizsgázott jelen vizsgaidőszakban,/kivéve a matematikát, ahol 50^/ többsége élni kiván azzal a lc-hető335/b/30/58.