Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958

1958. február 26. - 1. Az Egyetemi Tanács által kijelölt átfedési bizottságok jelentése. Előadók: Arató Oszkár, Erdős Tibor - 2. Az 1957/58. tanév I. félévi vizsgatapasztalatai. Előadó: Deák Károlyné

{ \*" - 2 \ v folyásolta a folyam-tos tanulási munkát, ami különösen .egyee gyakorlati tárgyak vizsgáinál most meg is aatátkozik. Érezhető azonban a szorgalmi idő ilyen, módon törtónt megrövidülése a nyelvi, de egyéb tárgyk vizsgaeredményeinél is*/A második félév elején hasonló tapasztalataink vannak a hiányzásról a vizsgák pótlólagos letétele következtében. / 4 Súlyos problémát jelentett az első félévben és gátolta az . . eredményes felkészülést -z egyes jegyzetek n-gymértekü késése. Több esetben a jegyzet a vizsgaidőszakban jelent csrk megi Igaz ugyan, hogy ~z előírásokon való megjelenés és az azokon való tényleges fegyelmezett részvétel nemileg biztosította volna a felkészülést már a t-név folyamán is, de ez fciár azért sem leh tett elegendő, mert ~z a tendencia, hogy a tantárgyak jegyzetanyaga•lehetőleg ne egyezzék meg az előadásokéval. A jegyzetek nagymértékű késése egyébként sok esetben negerő• sitette hallgatóinknak '\zon téves elgondolását, hogy az egyetemen oktatott tananyagokat általában könnyen és rövid ido ^ alatt lehet' elsajátítani és eldgendő a vizsgára való felkészüléshez a rohamtanulás. Minthogy aéónban a valóságban ez nem igy van és sok esetben -jól lehet a jegyzet terjedelme non volt túlságosan nagy- a hallgatókat a vizsgán meglepetések érték. /Közgazdasági elmélet története, ahol pl. III. évfolyamon az átlag ugyan 3,04, de a vizsgákók 257°-a megbuv kott, mig 24$-a jeles eredményt ért el./ A tananygok terjedelmét is bizonyos mértékig figyelembe kell venni a vizsgaeredmények értékelésénél. Egyes tárgyakból -nézetünk szerint- talán a kelleténél bővebb jegyz- tanyag > képezi a vizsga tárgyát. Nagyra értékeljük színvonalát, tekintve a gazdaságtörténeti jegyzetet, de hallgatóink nemtörődömségén kivül ugy véljük ann^k 1200 oldalon felüli terjedelme is hozzájárult a jelenlegi 2,81-c-s szigorlati átlaghoz, annál is inkább, mert a tanszék egyrészt a jegyzetanyághoz még -egyébként helyesen- kötelező irodalmat is megkíván. y másrészt tanszékeink közül talán a legjobban érvényesiti azt a tendenciát, hogy az előadások anyaga a jegyzet anyagával ne egyezzék meg. Hasonló problémát lehetne felvetni egyes 4 könyvviteli tárgyaknál, pl. az ipari elemzéssel kapcsolatban, ahol ^ tankönyvön kivül mcglc-h tősen nagy terjedelmű -második könyvként kezelhető- utmutató is a vizsga tárgyát képezi. Az 1956. juniusában megtartott Egyetemi tanács határozata folytán egyetemünk továbbfejlesztette oktatási módszereit, különösen a szemináriumi munka terén. Tény, hogy az egyes szemináriumokra való felkészülés hallgatóinkkal szemben jelentős követelményemelést&iván. Fokozottabb erőfeszítést kellett kifejteniök a kötelező irod" lom ismeretének tekintc-> tében is. A szemináriumokra való rendszeres felkészülés tehát jelentős időt igényel hallgatóinktól, melyre azonban többségük csak a félév második felében ébredt rá./felkészülésüknél még igy is jelentős fogyatékosságok tapasztalhatók./ A szemináriumi rendszer bevezetésén túlmenően is ag a tapasztalat, hogy a hallgatók kötelező elfoglaltsága meglehetősen magas. 335/b/40/58*