Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958

1958. február 26. - 1. Az Egyetemi Tanács által kijelölt átfedési bizottságok jelentése. Előadók: Arató Oszkár, Erdős Tibor - 2. Az 1957/58. tanév I. félévi vizsgatapasztalatai. Előadó: Deák Károlyné

/Az elnökiést a rpád elvtárs veszi át./ fl u c zár t>éza azt tartja a dönt5 hibának, hogy a hallgatók kö ött nagyoá kevés az ig zán tehetséges ember. annek oka az, kogy eg^etemünkre az ország ifjúságának nem e tehetségesebb resze jön. pedig annak következménye, hogy az ecetem n«m fejt ki propagandát sem a festjük középsikolás hallgatók között, sen oktatóik között, iíiba az is, ho^ a szakokra való beosztásnál nem vesszük figyelembe, milyen jellegű középiskol ából jott a növendék. G a n c z e r Sándor szerint arra kell aegtanitani a hallgatókat, ho*c idejüket g zdaságosan tudjak felhasználni. Klőbb-utóbb fel kell vetni azt az elgondol «st is, ho^y er:yetemünkön az okt t st őt évre terjesszék ki. lehetCfré tenné, hogy a hallgatók többet tudjanak olva ni. r«g tudj nak fülelni a komoly vizsgakövetelményeknek. üigy étért azzal* hogy C3eökkeuteni kellene a félévenként le te a idő vizsgák számát, ehhez riszont növelni kellene n keresztféléves tárgy k sz-i* t. >z évközi szigorlatokkal. nem ért . yet. B o g n á r József szerint a gyönge vizsgaeredmények isa választhatók el a középiskolai oktatas problémájától. AZ általénis iskolák 6. os ztályban olyanok it t. nulu .«<., .kik eauel befejezik t nulr: • v&ikat és olyanok is, a^-ik tovább akarnak tanulni. A tapa ztac&t azt mut tja, ho.y z előbbiek húzzák le as átlagos szinvonalat. A továbbtanulók a középiskolákban sem k puak olyan színvonalú oktatást, amely teljesen alkalmassá tenné őket e yetersi t „inul ara. Ilj módon v^lób n túlterhelés keletkezik az egyetemen. Véleménye mi- riat ahol segíteni lehet auy; ^llag, ott segíteni kell a hallgatókon, de am ugy, hogy a munkás-paraszt szarmsoáa automatikusan biztosítson számukra mindent, t ort ez i «m használ ne! ik. He az származzék ebb 1 a segits '.gből, hogy hozzájuk nem lehet nyúlni, muszáj a tegitségükre sietni. serinte is indokolt lenne az , yeteiai oktatásnak öt évre valc kiterjesztése, azonban ez költségvetési nehézségekbe ütközik, -ert mi den hallgató kiképzése 20 >^kal többe kerülne az áll.umak. Ami a két nyelv oktatást illeti, helyes, ha a .yelvi Intézet erre vonatkozólag előterjesztést készit és azt megvizsgálják. de általában nem hive annak, hogy a nyelvi képzést minden félévben változtassák. » • H a á s z '.rpád elnök* is szükségednek tartja az ötéves oktatás bevezetését, azonban a pénzügyi nehézségek miatt erre javaslatot OOnoi nem célszerű. ügy tapasztalta, hogy a heti 60 órás terhelés csak papiron v n meg. A taganyag nen követel nerőfeszítéseket, h nem éppen ellenktodlegt kis erőfeazitéeaket ée ez is hozzájárul a munkafegyelem lazításához. A tananyag terjedelme nem mindig döntő. ELebb terjedelmű, c3e kiforrott tarnyag sokszor a .yobb eröf^szltáseket követel meg, mint fordítva. A terhelésről beszélve fel kell vetni az oktatók t rhelését ia. Az elmélettörténeti csoport oktatói pl» személyenként 300 vizsgáztatást végeznek, illetve $QQ vizsgaara eeik egy-egy oktatóra anélkül, hogy készülnének a vizsgákra. Mindebből aat a kovetkeztetént kell levő i, hogy