Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956
1956. április 26. - Az SZKP XX. kongresszusának tanulságai egyetemünk oktató-, nevelő és tudományos munkája szempontjából
- 7 • / l) mány, a mi tudományunk sem fejlődhet. - A dogmákkal való kimáletlen leszámolás egyben a lenini útra való visszatérést is jelenti* Ez nemcsak a lenini normáknak pártéletünkre való visszaállítására vonatkozik, hanem ez egyben előfeltétele a marxizmus-leninizmus fejlesztésének, alkotó, tehát tudományos módon való ápolásának ia. Leninnek a társadalmi fejlődés törvényszerűségeiről szóló zseniális tanítása sok mai jelenség helyes felismerésének felbecsülhetetlen forrása. Lenin nélkül nem érthetjük meg és nem tudjuk tudományos módon elemzni sem a tőkés világrendszer második világháború utáni feji désében beállott bonyolult folyamatokát, sem e győzelmes szocializmus és kommunizmus építésének szolgálatában álló gazdaságpolitikát tudományosan megalapozni*/ - Engedjék mag, hogy ezek után, csak ha röviden, vázlatszerüen is, rámutassak azokra a főfeladatokra, amelyeknek megoldásához egyetemünknek, különösképpen az Általános Karnak minden erőfeszítéssel hozzá kell látnia, hogy eleget tehessünk a XX.kongresszus követeü ra.ényének, szellemének. /Ebben e körben felesleges'hangsúlyozni, hogy a marxista politikai gazdaságtan helyes alkalmazása, alkotó módon való továbbfejlesztése terén milyen fontos feladatok hárulnak a mi egyetemünkre, amely közgazdasági tudományos életünknek a mi adottságaink mellett egy igen fontos gócpontja. Ez teszi indokolttá azt, hogy /oktató-kutató munkánknak a XX.kongresszus szellemében való továbbfejlesztését főkép a politikai gazdaságtani tanszék munkájával kapcsolatban vessem fel, mert az ezen a téren folyó munka bizonyos mértékig egyetemünk és ezen belül az Általános Kar egész működését is megszabja. - A tanszék vezetője, Kádár elvtárs és valamennyi munkatársa át van hatva nagy felelősségtudattól, attól, hogy tudományos kutatómunkájuk hiányosságainak fokozatos, az eddiginél gyorsabb ütemü felszámolása nélkül nem felelhetünk meg a XX.kongresszus szelleméből reánk háruló követelményeknek. Azért a Kar további fejlődéséinek központjába állitom a tanszék működését, mert meggyőződésem, hog; a tanszék kollektívája, egyes munkatársai ma már fejlődésükben odáig jutottak és megszerezték a tudományos kutató munkára való készségnek azt a fokát, amelynek alapján meg lehet és meg is kell követelni, hogy gyorsabban Is bátrabban lépjenek előre a XX.kongresszus útmutatásai szerint. - Helyek tehát azok a főbb kérdések, amelyeket a Kar többi tanszéke munkatársainak bevonásával,kollektív erővel a jövő tanév ben és az azt követő években meg kell oldanunk?
