Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956

1956. április 26. - Az SZKP XX. kongresszusának tanulságai egyetemünk oktató-, nevelő és tudományos munkája szempontjából

tizmus, amely megnyilvánult a tudományos munkában, a propagandában a publikációban, természetesen kihatott az oktatás anyagára és mód' szerére is. Ennélfogva feladatunk ezt nem kapkodva, nem egyáéhány nap alatt, hanem mélyrehatóan és alaposan folyamatos munkánkban megvizsgálni és a lehetőség szerint kiküszöbölni* A dogmát izmus elleni harc, ha helyes módszereket alkalmazunk, a marxista közgazdaságtani elmélet és általában a marxista-leninista elmélet meggyőző erejének a hatalmas arán/u fokozását fogja előmozdítani. Főfegyvert a meggyőzés, a meggyőző érvelés, nézetünk meggyőzéssel való terjesztése ós a burzsoá nézetek és elméletek, pártellenes és antimarxista elhajlások és állitások meggyőző cáfolata 3e gyen. -Azonban semmi sem olyan egyszerű, mint ahogyan az első kimondásra valami látszik. Egyetemünkön tekintetbe kell venni, hogy a XX.kongresszus a személyi kultusznak sokakra villámcsapásszerűen ható bírálata, a Sztálin kérdés feltárása a hallgatók fejletle. elemeinél bizonytalanságot válthat ki magának a marxizmus-leninizmui elméletének helyességét illetően. Orientálódjunk a legjobb hallgatókra egyrészt, de ne feledkezzünk meg a fejletlen hallgatókról, másrészt. Ezért a dogmatizmus elleni harc mellett állandóan a ezepticizmus, a nihilizmus, a relativizmus ellen is küzdenünk kell, ha azok nem is ezekben a tudományos kifejezésekben és formulázásokban, hanem sokkal primitívebb és durvább formákban / és nem is a tantermekben, hanem a folyosókon/ jelentkeznek. Hallgatóinkat / és ha szükséges, fistal oktatóinkat is/ állandóan figyelmeztetnünk kell arra, hogy a marxizmus-leninizmus nem lezárt dogmák rendszere, hanem állandóan fejlesztendő tanitás és hogy egyes, még olyan kiváló marxisták tévedései sem csökkentik a marxizmus elméletének alapvető igazságát. Az uj elméletek magyarázatában több vitatható tétel merülhet fel és ez nem valami rendellenesség, - ezt meg kell értetni az oktatásban. így van ez még a természettudományokban is, amely többszáz éves fejlődés alapján sokkal fejlettebb, mint a társadalmi tudományok és tudvalevőleg mégis ma nagy harcok folynak a természettudományok le

öalapvetőbb kérdései felett. Miért ne legyen ez ugyanigy a közgazdaságtanban vagy a filozófiában? - Nc;gy figyelmet kell forditanuni az oktatásban az oaztályharo kérdésének, amely tudvalevőleg pártéletünkben is most nagyon élesen merült fel.Itt az a feladat,hogy megtaláljuk a helyes, dialektikus, tehát mindenoldalú és az ellentéteket magában foglaló magyarázatát adni az osztályharc alakulásának a szocializmus, illetőleg a szocializmus építésének viszonyai között. Feltét-