Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957
1957. március 26. - 1. A doktori cím megszerzéséről és adományozásáról készült szabályzat terve. Előadó: dr. Huszár Géza dékán - 2. Javaslat az ideológiai oktatás kérdéseiről. Előadó: Markos György dékán - 3. Egyéb
- 4 Xt(: nincs is egyetemi diplomájuk és azok között, akik nemrég Végeztek és estik rövid ideje okt tn; k az Jjyotc icn, oeaniképpen sem lengne helyes véleménye szerint az, hogy egyetemi okt .tók a jegy z*t,ek al, jár* eXnyérhessek . doktori cimct. Jzt az alk uimat fel kell használni tudományos munka feji sztésérc* és a doktor 1 i értekezés lehet a jegyzettervnek legfclelő is. Véleménye sz ri. t ssm lenne helyesa csak latin nyelvű diploma. 'V a j d a Imije a 2,§./l/ bek-ősével kapcsol tban a következő szövv . t javasolja.: "Az Sgvetem "honoris causa" do tori cimct adományozhat - korlátozott számban - olyan személyüknek,• • 1 1 stb. Az Igazgatótanács- azért javasolta az "évente legfel ebb eg_y szavak törlését, 'mert ennek a paragrafusnak a keretében óhajt ott* megoldani a kandidátusok do'tori cimének kérdéseit és nyilvanvaló, hogy az évi egyre vagy kettőre való kori tozás ennek nem falci meg. De nem Xehetseges az sem, hogy minden k ndidatus egyszerűen "honoris c usa' ! doktor legyen, tehát' gondoskodni kell, hogy ez a cim kivét-1 s legyen, ugyanakkor lehetséget kell teremteni arra, hogy azoknak a kandidátusoknak, a :ik azt igén,, lik, doktori cinét - idhasson z Egyetem külön ^értekezés és külön szigorlat nélkül. Véleménye szerint yrmrarKr az 195°. ót: végzett egyetemi oktatóknál a doktori disszertáció kötelezettségét ki kell mondani, sőt, az Egyetem önbecsülése ér ekében ki kellene mondani, hogy - a nem ' kifejezetten közgazdasági téren okt tók kivételével - egy bizonyos h: téridőn belüX kötelesek a doktori cinét megszerezni. Igen alkalmasnak: bizony ain erre 1958• szeptembere, amikor az az a ,-vetem Í0 éves fennállásának jub-ile mán lehetne a fiatal okt i tiknak a doktori öklével® t átnyújtani. Doktori disszertációként neia t. rtja elegendőnek az egyetemi jegy zc teket. j L doktor i ^rhz r^.ffigqciri jelenth e ti epy,- ao gléyo alapn ak tö^bá=kcve sbb é ,i t kompi l.:.ci óját, han m~ égy tdmanak önallp, elme l^ált J ldolj--.oz.ását . Ha a-etleg v n ilyen jegyzet, az" beadható doktori erUekezésjack. de n..u lenne' helyes kodifikálni, hogy a je^g ze-eejs: ax— tálában elfog htaók do tori érte ezésül. Az okt.toknál el lehet tekinteni a szóbeli vizsgától, de az értekezés megvédése mindenképpen i cgkövetclendő. Azok részér©, ; kik az érte :r.zést maguk irják, ez a követelmény- nem túlságosán terhes, viszont nincs meggyőfcpove róla, ho^y az cjyetemi- oktatói 11 s önmagáb.; véve ment sit az alól a Ve»-zély alól, hogy mással Íratják aeg az értekezést, .var.,, más .egitségét veszik igén.'be a meg nem engedett mértéken tul, Egészen más a helyzet azoknál az okt toknál^ akiket lz Egyetemre nem korábbi tanulmányaik alapján hivtak meg e . térni előad .sok tartására, wsetleg professzori va^y docensi' állásokba, A 2,§-nak általa javasolt fogalmazásába belefér az is, hogy ezeket doktori cimnel ruházh tja f 1 az Egyetem anélkül, hog„ tőlük ujabb vizsgát v gy értekezést kivánna íangsulyozza, hogy n gy gondot kell fordítani a doktori vizsgák anyagának összeál itás ra, a vizsgabizottság t gjaihak kiv loÉ át sára. Orosz a r p á d rámutat, hogy 5 korább, n végzett levelező h. Ugat ók mozgalmat indítottak, hogy - mint a jogtudományi k;r végzett hallgatói - diss rtáció nélkül kaphassák meg a doktori cimct. Az Egyetemnek az az -álláspontja, hogy ezt a moz. Inat nem támogatja. Felvetődik azonb.n, ho& feltétlenül szükséges-e három tárgyból szigorlatozni. A h Ugat ók 4 tárgyból államvizsgát- tettek, most ugyanazokból a tárgyakból kellene - mé^ egysz r vizsgazniok. Szerinte azt, hogy a két melléktár . ból" legy.n-e szigorí t, vitatandó.
