Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957
1956. november 17. /Csak jegyzőkönyv / - 1. Szóbeli beszámoló a legutolsó tanácsülés óta tett intézkedésekről - 2. Berei Andor és Ny. F. Horosajlov tanárok ügye - 3. Az Egyetem előtt álló feladatok megvitatása
hogy "bizottság alakuljon, amely javaslatot terjeszt a Tanács elé aszókról rz oktatókról, alcik érdemtelenekké váltak állásukra. L á s z 1 ó Imre rekto^helyett es javasolja, hogy Ny. P. Horosajlov professzort, aki nem jelentkezett az egyetemen, a Tanács tekintse olyannak, mint aki az Egyetemről eltávozott. A Tanács ugy határoz, hogy Berel Andort és ITy. Horosajlovot az 3gyetem kötelékébe nem tartozónak tekinti. 5. napirendi pont: László Imre rektorhelyettes aa Egyetem uj profiljának kialakít n áról szólva rámutat, hogy véleménye szerint különböző variánsokat kellene kidolgozni, de bármilyen legyen az Egyetem profilja, egye gy tanszéknek hármas feladata van: l/ a népgazdaság struktúrájának megfelelően képezzen közgazdászokat, tehát ismertesse azokat a problémákat, .melyek a népgazdaság perspektivikus struktúrájából következnek, 2/ informatív jellegül az ágazati gazdaságtanok területén, le egyéb területeken is a legkülönbözőbb nézeteket ismerte sék a hallgatókkal, 3/ az oktatók fü; etlenül ismertethessék álláspontjukat, szükség esetén, ha. álláspontjuk a kormány gazdaságpolitikájával nem egyeznék meg, a kormány gazdaságpolitikáját is bírálhassák. Az Egyetem a jelenlegi viszonyok között hiába hirdetné meg, hogy 1-2 h°nap múlva megkezdi a tanitást. A tanit 'st megelőzaen alapvetően át kell al kitani az oktatási rendszert. Péter György szerint sztücr; íges, hogy olyan közgrzdas ágtudom'nyi okt tás, tudományos vrunka és vita folyjék, mint az exakt tudományoknál. Az igazi tudományos hn.ladás követelménye, hogy mindenben kételkedni lehessen és elválasztódjanak azok a tételek, amelyek a kételkedés kritériumát kibírják és azok, amelyek vérünkké áltak, de amikor pontosabban megnézzük, kiderül, hogy igen nehezen bizonyíthatók. Ennek vonatkoznia kell a marxizmus nagyjaira is, beleértve 7-arxot és Lenint is. E o r g á c s Tibor szerint a jövőben sokkal erősebben kell v azért harcolni, hogy az Egyetem a közg zdas -'gtudománnyal való foglalkozás centrumává váljék. Ennek megfelelően a Közg zdasági Intézetet össze kellene olvasztana! az Egyetemmel, a tanszékek, mint kutatóintézetek is szerepeljenek. Véleménye szerint is nagyon sok elvi kérdés v'-" tisztázásra hhoz, hogy az Egyetemen tanítani lehessen. }," a r ó t i Ödön felveti a IV". éves hallgatók kérdését, akiknél nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy tanulmányi i éjükét egy évvel meghosszabbítják. Problematikus, hogy fennmaradjanak-e a jelenlegi szakok, v jon bizon os területek számárra képezzen-e az Egyetem részkérdésekben járatos közgazdászokat, vagy pedig ténylegesen marxista elvi alapokon álló közgazdászokat, akik részletes ismereteiket m> jd a gyakorlati munkában zerzik meg. Véleménye szerint a közgazdászképzésnek nem a meglévő struktúrából kell kiindulnia, hanem szilárd elvi alapokat kell nyújtania. Ez igen hosszú kutató munkát igényel, amelyre jelenleg a tanszékek zöme nincs felkészülve. Nézete szerint a Tanácsnak jelenleg nem elvi deklarációkat kell adnia, hanem a konkrét munka megindítását kell megtmácskoznia.