Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1957. június 17. - 1. Az Egyetem oktatási rendje továbbfejlesztésének egyes kérdései. Előadó: Orosz Árpád - 2. Javaslat a nappali hallgatók 1957/58. tanévi tantervére. Előadó: Orosz Árpád - 3. Pályázatok megvitatása. Előadó: Huszár Géza egyetemi tanár, dékán - 4. Egyéb

Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem. Előadó: Orosz Árpád. V JL Marx Károlv •közgazdaságtudományi Egyetem, Előterjesztés az Egyetemi Tanács részére az egyetem oktatási rendje továbbfejlesztésének egyes kérdéseiről. I. Az oktatás továbbfejlesztésének szükségessége* A közgazdászképzés 3okágu kérdéskomplexumot vet fel. A népgazdaságban megkezdett és előkészületben lévő változtatások, a gazdasági vezetés uj, most kialakuló módszerei, a tervezés újszerű megoldásai és sok más egyéb tényező mind uj gyakorlati eljárások bevezetésére ösztönzi vezetőszerveinket. Az oktatásban -a gyakorlatot követve- túlzott mértékben választottuk el a termelőtevékenységet az értékesítési tevékenységtől* A kettőnek szorosabb kapcsolódása érdekében a gyakorlati gazdasági életben számos intézkedés történik. A gazdasági életben kialakult eme változások arra utalnak, hogy a közgazdászok képzését az eddiginél komplexebbé kell tenni. A jó közgazdasági munka előfeltétele a különböző gazdasági folyamatoknak a termeléstől a fogyasztásig terjedő átfogó ismerete. Ezért egyetemünkön ennek érdekében bizonyos változásokat kell eszközölnünk. A közgazdasági tudományos és gyakorlati munkában az egyes problémákat bátran, újszerűen kell felvetni, az eddig csak sejtett ée nem ismert közgazdasági összefüggéseket ki kell dolgozni ós a tudományos kutatás terűt teit szélesiteni kell. /in egyetemen oktatott tananyag főleg a gyakorlat által is igazolt tudományos vívmányokra alapított, de az előadásokban helyt kapott különböző nézetek polemikus ismertetése is. Tanszékeink nehéz helyzetben vannak. A szocializmus politikai gazdaságtana még nem eléggé kiforrott* A politikai gazdaságtan, az ágazati gazdaságtanok és egyéb kollégiumok oktatásában ki kell küszöbölni azt a hibás gyakorlatot, hogy még kiforratlan, kellően nem tisztázott elgondolásokat mint megdönthetetlen igazságot tanítsunk. Tanszékeink egyre inkább látják, hogy korábbi nézeteikben mi a hibás, de egyenlőre még nem tudják eléggé azt helyes tézisekkel felváltani. Mindebből az következik, Wgy a közgazdászképzés eredményességének fokozása elsősorban nem egyetemi szervezeti problémák megoldásában, hanem a közgazdaságtudomány általános fellendülésében keresendő. Valamely tudo~ mányos eredményes hosszú kutatómunka után válik tananyaggá. Ilyen szempontból egyetemünk az elmúlt évek hibáit, mulasztá ait rövid néhány hónap alatt nem pótolhatja. Oktatásunk során tanszékeink ma még tul sok közgazdasági problmémával kapcsolatban csak olyan általános megjegyzésekre szoritkoznak, hogy a probléma kidolgozásra szorul, még kiforratlan, alapos feldolgozása és elemzése még előttünk áll, stb, 3326/25-1957•»