Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1955. március 24. - 1. Jelentés a Marxizmus-leninizmus tanszék 1954/55. tanév I. félévi munkájáról. Előadó: Szabó Józsefné adjunktus, tanszékvezető-helyettes - 2. Az 1955. március 3-i rektori-dékáni értekezlet beszámolójának megvitatása. Előadó: László Imre docens, rektorhelyettes - 3. Előterjesztés az 1955. májusában tartandó második tudományos. ülésszakról. Előadó: Kőmives Imre adjunktus
ha&yá sa után hozzá kell kezdeni a szükséges uj programinok elkészítéséhez, illetve a már meglévők alapos megvitatásához és revíziójához, a tantervek kidolgozásának egyik feltétele a tudományegyetemek területén is az eddig készült programmok revíziója tematikai szempontból. Általában megállapítható, hogy a minisztériumok és az egyetemek nem foglalkoznak eléggé az oktatás tartalmi kérdéseivel. ^Ritkán vizsgálják felül a karok egyes tanszékek munkáját es ritkán SZE repel a tanácsülések napirendjén a tananyag fontos kérdéseinek megvitatása. ICivánatos, hogy a kari tanácsok . félévenként 2-3 tanszék munkáját és tananyagát vitassák meg. E viták során komoly ideológiai harcot kell folytatni az oktatásban meglévő burzsoá, idealista nézetek ellen. A létszámnor má val kapcsolatos kérdések. A Minisztertanáos határozata alapján mult év október 1-től kezdve bevezettük egyetemeinken az oktatói létszámnormát, ami alapot ad az oktatók létszámának az eddiginél reálisabb megtervezésérc. Ebben a tanévben -mely a norma szempontjából ^kísérleti esztendőnek tekinthető- eleve nem lehetett maradéktalanul érvényesíteni a norma követelményeit. Egyetemeink oktatókkal való ellátottsága korábban igen különböző volt, A káderhelyzet lehetőségei alapján a tudományegyetemek humán karai általában jól el voltak latva oktatókkal, mig a műszaki egyetemeken létszámhiány mutatkozott. Ezt az aránytalanságot e^y ütemben nem lehetett megszüntetni, bár az Oktatásügyi Minisztérium igyekezett a korábbi aránytalanságokat csökkenteni. Ennek folytán az oktatói létszámnak egyetemek közötti megoszlása most valamivel egyenletesebb, mint ezelőtt, de az őszi lét száncsökkentés egyetemek közötti felosztásánál a minisztérium is követett el hibákat, pl: nem volt helyes, a vidéki műszaki egyetemek oktatói létszámának csökkentése, Az oktatói létszám elosztása egyes egyetemeken, sőt karokon "belül is aránytalan, s a rektoroknak nem sikerült a karok közötti nagy ar Inytalanságokat kellően csökkenteni. Ennek kirívó példája az Eötvös Lóránd Tudományegyetem. Itt a norma bevezetése után a matematikai-fizikai-kémiai karon átlag heti lö óra jut egy oktatóra, mig a történettudományi karon csak 4*9, s ezen aránytalanságon az sem változtat lényegesen, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi karon egyes tanárok nem vesznek részt az oktatásban. Ennek ellenere is a két természettudományi karról összesen még 14 oktatót elbocsátott az egyetem, ami az egyetem vezetőségének nem kielégítő munkáját mutatja. Az e gyetemen belüli aránytalanság tapasztalható -lényegesen kisebb mértékben- a szegedi tudományegyetemen és a budapesti műszaki egyetemen is. Egyes karokon az aránytalanság abban mutatkozik, hogy az al^) tárgyi tanszékek létszáma tul nagy a speciális tanszékekhez v-iszonyitva. A minisztertanácsi határozat átlagnormát állapit meg, smi azt jelenti, hogy az egyes karok között lehet némi - heti néhány tized órányi- különbség az átlagterhelésben. A jelenlegi aránytalanság azonban semmi esetben 3em tartható fenn a következő tanévre.
